2002-ig visszatekintve a migrációval kapcsolatos attitűdök rendkívül stabilak voltak európai átlagban, tehát nem nagyon mozdultak el sem a gazdasági válság, sem pedig a migrációs folyamatok hatására. Országok közti összehasonításban trendszerűen viszont jelentős különbségek voltak – mondta Messing Vera, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.
2015-16 környékén a migrációs helyzet hatására egész Európában elmozdultak negatív irányba a migrációval kapcsolatos attitűdök, de a 2016 és 2019 közötti időszakban „visszakorrigáltak”. Emellett viszont azt láttuk, hogy az országok között megindult egy széthúzás – mondta Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója.
Nyugat-Európa számos országában a migrációs válságot követően a negatív kilengés visszakorrigált, tehát a bevándorlás és a bevándorlók megítélése javult. Kelet-Európa számos országában, leginkább Magyarországon és Lengyelországban egyértelmű volt egy nagyon negatív elmozdulás, ami egyébként kicsit szintén visszakorrigált 2019-re. De így is Magyarország volt az utóbbi 5-6 évben végig az európai mezőny élén a migráció elutasítása szempontjából.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 Podcast e heti adásában Messing Verával és Ságvári Bencével nemrég megjelent új tanulmányukról beszélgettünk, amiben többek között arra próbáltak meg válaszolni, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a migrációhoz, ebben milyen különbségek vannak az EU régi és újabb tagállamaiban, és hogy milyen összefüggés van a migráció elutasítása és a populista pártok támogatottsága között.
A kutatók a European Social Survey adatbázisa alapján azt találták, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos alapvető érték jelentősen meghatározza, hogy valaki mit gondol a bevándorlásról úgy általában, illetve mit gondol arról, hogy be kéne-e fogadni menekülteket az adott országba. A biztonság itt azt jelenti, hogy kinek mennyire fontos az, hogy fizikai, egzisztenciális, lelki biztonságban érezze magát. Az összefüggés úgy nézett ki, hogy minél fontosabb valakinek a biztonság, annál inkább hajlamos elutasítóbbá válni a bevándorlással kapcsolatban.
Itt véletlenül sem azt szeretnénk állítani, hogy van, akinek a biztonság egyáltalán nem fontos. Csak vannak olyan, főleg nyugat-európai és skandináv országok, ahol ez az alapvető biztonságérzet megvolt gazdaságilag, társadalmi stabilitás szempontjából. És nyilván, ha az ember magát biztonságban érzi, akkor elfogadóbb, beengedőbb és általában pozitívabban láthatja a bevándorlás és a migráció kérdését. Kelet-Európában ez a biztonság ugye történetileg hiányzik, de az elmúlt évtizedekben, tehát a most élő generációk egy jelentős részének az életében ez biztos, hogy nem volt meg. Úgyhogy ez például egy nagyon fontos szempont, magyarázhatja Európának ezen a felén a migráció elutasítottságát
– mondta erről Ságvári Bence.
Messing Vera szerint a következő időszakban a migrációval kapcsolatos attitűdöket alapjaiban fogja meghatározni a járvány.
Másfél éve élünk egy világjárványban, ami nagyon sok olyan tényezőre alapvetően hatott, ami azokat az attitűdöket meghatározza, amikről beszéltünk. Tehát az egzisztenciális biztonságot, a biztonságérzetet, a bizalmat, a társadalmon belüli polarizációt. Ezek valószínűleg mind sérültek a járvány alatt. Minden társadalomban különböző módon, attól függően, hogy a kormányok hogyan tudták a járványt kezelni, de mindenhol a társadalom alapszöveteit érinti a járvány. És mint ilyen, mindenfajta attitűdöt is vélhetően befolyásolni fog. A bevándorlással kapcsolatos vélekedéseket is. Én ezt sokkal inkább tartom fontos tényezőnek most, mint az afganisztáni válságot, amiről nem tudjuk, hogy valóban fog-e tömeges kivándorlást, menekültáradatot okozni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
