Utoljára a 2008-as válság utóhatásaként vásároltak több aranyat a németek, mint az idei első félévben. Akkor leginkább a pénzügyi rendszer összeomlásától való félelem lehetett ennek az oka, most viszont a gyorsuló inflációtól tarthatnak.
Az Arany Világtanács friss adatai alapján több német lap is írt arról, hogy a németek idén június végéig 90,5 tonna aranyat vásároltak rudak, lapkák és érmék formájában. Ez hajszálnyival meghaladja a tavalyi első féléves adatot, amikor a koronavírus-járvány által kiváltott bizonytalanság és félelem hajtotta a vásárlásokat.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a németek nyugodtabb esztendőkben is lelkes aranyvásárlók, 2010 és 2019 között a német lakosság által birtokolt befektetési arany mennyisége 1361 tonnával nőtt. A német lakosság mostanra már 9089 tonna aranyat birtokol, amely majdnem háromszorosa a német jegybank aranytartalékának. Együttesen pedig a világ aranykészletének több mint a hat százalékát birtokolják.
A németnél az első félévben csak a kínaiak vásároltak nagyobb mennyiségű aranyat az egész világon, előbbiek a teljes európai kereslet több mint 60 százalékát hozták össze. A második és harmadik helyen szintén két, többségében német ajkú ország, Svájc és Ausztria következett.
A fejlemény akár furcsának is tűnhet az alapján, hogy az első félévben még elég visszafogott volt az infláció üteme Németországban, de a jelek szerint a németek megérezték, hogy gyorsulás következik: júliusban 3,8, augusztusban 3,9 százalékkal nőttek az árak év/év alapon, és utóbbi 1993 vége óta a legmagasabb érték. (Igaz, az uniós szinten harmonizált augusztusi német adat 3,4 százalék, és ez már csak 2008 közepe óta számít rekordnak.)
Az más kérdés, hogy az arany tényleg véd-e az inflációval szemben. Ha valaki 2009-ben ezerdolláros áron vett aranyat, akár elégedett is lehet a mostani 1800 fölötti árfolyammal, de aki tavaly 2000 dollár fölött, az már sokkal kevésbé. Igaz, aki fizikai arany vásárlásán gondolkozik, az jobban teszi, ha erre hosszú távú befektetésként tekint.
Pénz
Fontos