Magyarországon utoljára 2013-ban volt igazán nagy árvíz, így aztán ritkán kerül szóba, hogy igazából idehaza is elég sokan élnek árvízveszélyes helyen. Globálisan persze sokkal rosszabb a helyzet, ráadásul nemcsak a természetes szaporulat miatt nő az ilyen területek lakossága, hanem azért is, mert jó páran odaköltöznek.

Tegnap a Nature magazinban jelent meg egy tanulmány, amelynek szerzői műholdképek alapján vizsgálták meg, hogyan változott olyan területek lakossága, amelyet korábban elöntött a víz. Összesen 106 országban 913, 2000 és 2018 közötti nagy árvíz – amelyek között folyamiak és tengeri viharok által okozottak is voltak – 2,23 millió négyzetkilométeres területét, az ott élő emberek számának változását vizsgálták meg 2000 és 2015 között.

Az eredmények túlzás nélkül megdöbbentők, ugyanis a lakosság számának növekedése ezeken a helyeken tízszer nagyobb a korábban gondoltnál. Ahogy a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Egyetemen dolgozó Beth Tellman a Washington Postnak elmondta, a korábbi becslések két százalékra tették ezt a gyarapodást, a valós szám azonban 20-24 százalék közötti. Ez kétszer olyan gyors tempó, mint ahogyan közben a világ népessége nőtt.

A szóban forgó területeken a lakosság számának növekedése akár a 86 milliót is elérheti.^*A becslés alsó határa 58 millió. Több mint felük Indiában él – közel 45 millióan –, további több mint 14 millió ember pedig Bangladesben. Nem mindenhol volt jellemző ugyanakkor a növekedés, Srí Lankán és Oroszországban például csökkent az árvízveszélyes területeken élők száma.

A fenti adatok ráadásul valószínűleg inkább alulbecslik a problémát. A szóban forgó műhold ugyanis napi két felvételt készít, így jó eséllyel elmulasztja azokat a villámárvizeket, amelyek az utóbbi években Magyarországon is egyre jellemzőbbek, és jókora károkat képesek okozni. Emellett nem lát át vastag felhőzeten – ami pedig ugye elég gyakran fordul elő nagy árvizek idején –, 250 méteres felbontása pedig a városi árvizek azonosítását teszi nehézzé. Összesen a szerző szerint kétezer árvízi eseményről nem volt műholdkép.

Ha az emberek árvízveszélyes területre költöznek, akkor előbb-utóbb elárasztja a lakóhelyüket a víz, ez csak idő kérdése. Ez nemcsak a házukat vagy lakásukat, hanem az életüket is veszélyezteti, emellett a gazdasági fejlődést hosszú távon is visszaveti

– mondta Tellman az amerikai lapnak. A vizsgált területeket átlagosan háromszor öntötte el a víz 2000 és 2018 között, azaz átlag hatévente egyszer.

Ő és kutatótársai azzal nem foglalkoztak a tanulmányban, hogy miért költöznek ilyen helyekre az emberek, de szerinte az egyik ok a városi központok természetes vonzereje, a másik pedig, hogy az árvízveszélyes területeken – főleg a fejlődő országokban – olcsóbbak az ingatlanok. A klímaváltozással és a népesség növekedésével ez a probléma minden bizonnyal még súlyosabb lesz, Tellman becslése szerint 2030-ig további 179 millió ember lesz érintett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszre sem vesszük, hogy egy komoly árvíz akkora kiesést okozhat, mint tavaly a járvány a turizmusbanA természeti katasztrófák egyre sűrűbbek Magyarországon, és egyre jobban oda kellene figyelni rájuk a gazdasági tervezéskor - írják elemző szerzőink a saját kutatásaikra alapozva.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ árvíz india klímaváltozás kutatás Olvasson tovább a kategóriában