Tartósan 5 százalék felett ragadta az infláció Magyarországon, a júniusi 5,3 százalék ráadásul még nagyobb is, mint az április–májusban mért 5,1 százalék, amely a legmagasabb volt az Eurostat által figyelt országok mezőnyében.
Az áremelkedésről szóló hírek és személyes tapasztalatok intenzitása alapján persze nem feltétlenül meglepetés a KSH által ma reggel közölt adat, a korábbi években ugyanakkor az volt a tapasztalat, hogy ezek a benyomások sokszor nem tükröződtek a hivatalos adatokban.
Erről most szó sincs, igaz, a mostani megugráshoz az ingyenes parkolás megszűnése is kellett. A másik oldalon viszont az üzemanyagok drágulása már kevésbé járult hozzá az infláció elszaladásához, mint április-májusban. Nem azért persze, mert olcsóbbá vált volna a benzin vagy a gázolaj, hanem azért, mert az éves bázisból már kiesett az az időszak, amikor (a kőolaj világpiaci árának összeomlása miatt) a legolcsóbbak voltak tavaly az üzemanyagok. Ezek drágulása tavasszal még 36-39 százalékos volt, júniusban már csak 24,2 százalékos.
Megjelentek viszont olyan hatások, amelyek minden bizonnyal a gazdaság újranyitásához kötődnek. Az üdülési szolgáltatások 7,3 százalékkal drágultak egy év alatt, az éttermi étkezés 6,1 százalékkal, míg a munkahelyi étkezés 7,6 százalékkal kerül többe átlagosan. Épp ma reggel írtunk arról, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő éttermekben valószínűleg elkerülhetetlenek a további béremelések, ami az éttermi árakat is tovább húzza majd felfelé.
Az élelmiszerek drágulása is gyorsult: a májusi 2,6 százalék után 3,2 százalékra. A leginkább dráguló tételek közül a KSH kiemelte az étolajat (25,5 százalékos drágulás egy év alatt), a margarint (8,2), a tojást (7,8) és a lisztet (7,7), míg a sertéshús 5,6 százalékkal olcsóbb lett.
Az állami támogatás miatt a korábbinál sokkal több embert érintő lakásjavítás és –karbantartás majdnem pontosan tizedével kerül többe, mint egy éve. Arról szintén nemrég írtunk, hogy nagyon meg kell gondolni, milyen típusú munkába kezd bele az ember, mert jó pár olyan lakásfelújítási és –korszerűsítési munka van, amelynél az építőanyagok drágulása a teljes állami támogatást elviszi.
Az év első felében az infláció 4,2 százalékos volt, amely már a Magyar Nemzeti Bank toleranciaszintjét is meghaladja, a jegybank ennek megfelelően kamatemelési ciklusba kezdett, hogy középtávon megfogja a pénzromlás ütemét. Az MNB júniusban 0,9 százalékra emelte az irányadó kamatot, és várhatóan júliusban tovább emeli majd.
Adat
Fontos