A vártnál sokkal hamarabb nehéz helyzetbe hozhatja a magyar állattartókat az, amit már jó ideje tudni lehetett, de itthon nagyon kevesen reagáltak rá érdemben. Németországban a megváltozott vásárlói igényekhez alkalmazkodva három nagy áruházlánc, a két Aldi (Aldi Nord és Aldi Süd, nálunk utóbbinak vannak egységei), az Edeka és a többek között a Penny Market üzletek tulajdonosának számító Rewe csoport fokozatosan áttér az organikus, állatjóléti szempontból sokak által jobbnak tartott forrásból származó húsok forgalmazására.
A nagy német láncok már tavaly áprilisban létrehoztak egy négyfokozatú rendszert, és e szerint
Az önkéntes besorolás a csirkére, a pulykára, a sertésre és a marhára egyaránt vonatkozik, de a mirelit termékek kivételnek számítanak.
Az Aldi most azt jelentette be, hogy 2025-től nem forgalmaz 1-es típusba sorolt húsokat, és 2030-ra kizárólag 4-es kategóriába sorolt termékek lehetnek a polcain. A Rewe a saját márkás baromfi termékeinél már most is minimum 2-es szintet követel meg, júliustól pedig a sertésre is kiterjeszti ezt. A Rewe és a Penny Market üzletek 2030-ra szintén átállnak, kizárólag 3-as és 4-es szintű húsokat fognak kínálni.
Az Edeka nem közölt még ilyen konkrét ütemtervet, de azt mondta, hogy szintén megszünteti az 1-es és a 2-es kategória forgalmazását.
Ahogy a német sajtó is írja, a besorolás természetesen az árszintre is igaz, vagyis elvileg a legolcsóbb húsok tűnnek el a boltokból. A cégek azonban azt mondják, hogy a magasabb minőség felé lépnek, és igaz, hogy a magasabb minőség többe kerül, de szerintük a vásárlók hajlandók megfizetni ezt a pluszt. Ugyanakkor az is várható, hogy ha a piacvezetők teljesen átállnak az új minőségre, és a tenyésztők is alkalmazkodnak, akkor a jelenleginél nagyobb lesz a kínálat organikus húsból, és a verseny némileg csökkentheti az árakat.
A magyar tenyésztők szempontjából nagy kérdés, hogy ha ez a beszerzési politika hozzánk is begyűrűzik, akkor milyen változásokat hoz a hazai vásárlói szokásokban, és hogyan alakul a piaci verseny. A magyar vásárlók sokkal árérzékenyebbek, de nagy kérdés, hogy emiatt elpártolnának-e a népszerűnek számító német diszkontláncoktól. A magyar beszállítóknak pedig fel van adva a lecke, hogy átállnak-e határidőre az organikus tartásra, és ha igen, akkor miből fedezik ennek a költségét, esetleg megpróbálják máshol értékesíteni az árujukat.
A vezető üzletláncokban a friss húsok szinte mindig helyi beszerzésből származnak, vagyis az ehhez hasonló németországi változások alapesetben nem érintik a magyar termelőket, hiszen azok jellemzően nem exportálnak. Változást, és fejlesztési kényszert csak az idézhet elő, ha a német láncok Magyarországra is kiterjesztik a beszerzési politikájukat.
Világ
Fontos