Komoly csorbát ejthet az Egyesült Királyság egyetemeinek népszerűségén a Brexit: a szigetország kilépésével az uniós tagállamokból érkező külföldi diákok az eddig megszokott tandíjaknál jóval magasabb összegeket lesznek kénytelenek fizetni, és a beutazásuk feltételei is kedvezőtlenül változnak.
Az eddigiekben az uniós állampolgárok a britekhez hasonló mértékű tandíjat kellett, hogy fizessenek, és még az ország által nyújtott diákhitel-lehetőségekkel is élhettek, szemben a harmadik országbeli hallgatókkal, akikre mindezek nem vonatkoztak. A tanulmányaikat 2021 júliusa után kezdő hallgatók azonban akár az unióból, akár azon kívülről érkeznek, egyforma körülményekkel szembesülnek majd, így például a tandíjuk az eddigi 9250 font kétszerese, háromszorosa, sőt, akár négyszerese is lehet évente.
Nem csak teljes egyetemi képzésekre lesz költségesebb és macerásabb bejutni, hanem a cserediák-programokon való részvétel lehetőségei is átalakulnak. A hallgatók mozgását elősegítő Erasmus-ösztöndíjakat a 2021/2022-es tanév végéig még igénybe vehetik azok a diákok, akik az Egyesült Királyságba mennének vagy éppen onnan jönnének el egy-egy félévre a képzésük során, persze az utazáshoz már vízumra is szükség lehet. Az Erasmus-program következő, 2021 és 2027 között tartó hétéves ciklusából azonban valószínű, hogy kimaradnak a brit egyetemek, a csatlakozáshoz szükséges egyeztetések ugyanis még nem kezdődtek meg, Boris Johnson pedig bejelentette, hogy kormánya egy új, Alan Turing után elnevezett ösztöndíj bevezetésén dolgozik.
Az Európából érkező hallgatók a brit egyetemek számára hagyományosan fontosak. Az intézmények képesek voltak a legjobb képességű diákokat magukhoz csábítani a nyugati országokból is, a hallgatói kiválóság és a sokszínű, nyitott közeg adott volt így számukra. A diákok számára is vonzók voltak a világ legjobbjai között számon tartott brit egyetemek, amelyek amellett, hogy színvonalas képzéseiket természetesen az összes szakterületen elfogadott angol nyelven nyújtják, egyfajta transzatlanti kapocsként is működnek.
Az Egyesült Királyságban működő egyetemek és az uniós állampolgársággal rendelkező hallgatók is veszítenek tehát a Brexit következtében. Becslések szerint, ha az Európai Unió területéről érkező hallgatók tandíja a többi külföldi diákéhoz lesz hasonló, akkor a brit egyetemek a kontinensről jelentkező felvételizők akár 57–84 százalékát is elveszíthetik.
Szakmai szempontból ez kétségkívül hátrányosan érinti majd az intézményeket, anyagilag azonban a magasabb tandíj-bevételek miatt még akár jól is járhatnak, főleg az elitegyetemek.
Az új helyzet a továbbtanulást fontolgató magyar diákok szempontjából sem közömbös. A középiskolásokat a felsőfokú tanulmányokra felkészítő Engame Akadémia elemzésében idézett adatok szerint az utóbbi két évben folyamatos növekedést követően már meghaladta az évi ezret a brit egyetemre jelentkező magyar diákok száma, aminek köszönhetően az Egyesült Királyság az egyik legnépszerűbb célország lett továbbtanulni vágyók körében – viszonyításképp érdemes megjegyezni, hogy tavaly 91 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során.
Elvétve, de már akad példa, hogy kifejezetten az unió területéről érkező diákoknak szóló ösztöndíjprogramokkal igyekezzenek javítani a vonzerejükön a brit egyetemek. Mindeközben a hallgatókért folytatott versenyben javulhatnak más országok felsőoktatási intézményeinek pozíciói. Például a holland egyetemeké, amelyek már eddig is a színvonalas, angol nyelvű programjaikról voltak ismertek, amelyekre viszonylag kedvező anyagi feltételek mellett lehet bejutni. Mindez a Kelet-Közép-Európai régióban különösen vonzó lehet, amit alátámasztanak például az Engame Akadémia magyarországi és a diákokat szintén külföldi tanulmányokra felkészítő IntegralEdu romániai tapasztalatai is.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
