Ha nem az ipart nézzük, hanem a magánszemélyeket, akkor az európai polgárok 10 százaléka hozza össze a kontinens teljes környezetszennyezésének 27 százalékát. Ez több, mint amit a legkevésbé szennyező életmódot folytató 50 százalék együtt kitesz – írja tanulmányának eredményeit ismertetve a The Conversationben egy angol és norvég egyetemen dolgozó kutatópáros.
A szerzők 26 európai ország 275 ezer háztartásának kiadási szerkezetét vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy az unióban csak a háztartások 5 százaléka él úgy, hogy a 2030-ra célul kitűzött károsanyag-kibocsátási szintet támogatja. Az európai háztartások 95 százaléka olyan életmódot folytat, amely mellett a célok nem érhetők el.
A legnagyobb szennyezők természetesen a szupergazdagok, hiszen ők fogyasztanak a legtöbbet, de kevesen vannak. Az első olyan nagyobb csoport, amely fő szennyező, és érdemes vele foglalkozni, az évi 40 ezer eurót kereső felső középosztály (ez körülbelül havi bruttó 1,18 millió forintos jövedelemnek felel meg jelenleg).
A környezetszennyezés mértéke náluk is a fogyasztási szerkezettel függ össze leginkább, azon belül pedig a kutatók adatai szerint kiugrik egy közös vonás: a csoport tagjai jóval többet utaznak repülővel, mint a többiek.
A rendszeres repülés lehetősége nagyon egyenlőtlenül oszlik meg Európában, a gépeken jórészt azok ülnek, akik egyben a nagyobb környezetszennyezők csoportjához tartoznak. A szerzők szerint azonban a repülés nincs a klímavédelmi intézkedések fókuszában, mert a koronavírus-járvány miatt csaknem tönkrement légitársaságokat az európai államok kimentették, és érintetlenül hagyták a kerozinra vonatkozó adókedvezményeket is.
A magasabb jövedelmű rétegeknél az államok gyakorlatilag támogatják a repülést, mert viszonylag olcsóvá teszik más utazási módokkal szemben.
A fő szennyezők másik közös jellemzője a nagymértékű autóhasználat. Itt más a helyzet, mert az üzemanyagra és az autózásra rakódó közterhek a szegényebb rétegeket aránytalanul nagyobb mértékben sújtják, vagyis minden olyan intézkedés, amely ezeket emeli, a szegényebb, kevésbé környezetszennyező életmódú emberek helyzetét nehezíti meg igazán. Ez tehát csak akkor indokolt, ha nekik jó alternatívát tudnak kínálni, például a közösségi közlekedési szolgáltatásokkal.
Ahogy lépkedünk felfelé a jövedelmi ranglétrán, az autózásból származó környezetszennyezés jóval nagyobb ugrásokkal emelkedik.
A szegényebb rétegeknél gyakran a munkába jutás vagy más szükséges utazások egyetlen eszköze az autó, a gazdagabbaknál viszont hirtelen megjelennek a nehezen indokolható autóvásárlások és a sokkal sűrűbb autózások.
A kutatók azt mondják, hogy a szabályalkotóknak meg kellene szüntetni a luxusnak számító repülés támogatását, és jobb megoldásokat kellene nyújtani azoknak, akik kényszerből ülnek autóba. Ezt a közösségi közlekedés mellett a biciklis és gyalogos infrastruktúra fejlesztésével tartják elérhetőnek.
A helyzet összetettségére utal ugyanakkor, hogy az európai államokban nagyon eltérő lehet az ugyanahhoz a jövedelmi réteghez tartozó csoportok károsanyag-kibocsátása. A szerzők Franciaországot és Dániát emelik ki, mert előbbiben az atomenergia, utóbbiban pedig a megújuló források használata olyan nagy mértékű, hogy összességében még a gazdagok sem tudnak olyan környezetszennyező módon élni, mint a fosszilis forrásokra támaszkodó országokban.
Mindkét példaországra jellemző továbbá, hogy nagyon kiterjedt és magas színvonalú közszolgáltatásokat tartanak fenn, ennek része a közösségi közlekedés is, így az alacsonyabb jövedelmi rétegek nem feltétlenül autóznak.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
