A kaliforniai erdőtüzek szezonja általában szeptemberben és októberben van, de idén már augusztusban akkora terület égett le, mint az eddigi, 2018-as rekordév teljes pusztításának kétharmada.
A kaliforniai tűzoltóság adatai alapján több mint 700 erdőtűz volt augusztus 15. és 26. között, és összesen 500 ezer hektárnyi terület égett le ebben az időszakban. A két legnagyobb mostani erdőtűz, a San Josétól keletre és a San Franciscótól északra eső az állam történetében második és harmadik legnagyobb kiterjedésű erdőtüze.
A tüzek közvetlen kialakulásának oka általában vagy gondatlanság, vagy direkt gyújtogatás, ugyanakkor ezekből sokkal könnyebben lesz erdőtűz, mint korábban, ugyanis Kaliforniában az 50 évvel ezelőtti állapothoz képest évi 78 nappal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor nagy az erdőtűz kockázata. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai alapján az állam egyes megyéiben az átlaghőmérséklet 1895 és 2018 között 2 fokkal nőtt, ami a globális átlagos melegedés kétszerese.
De nemcsak az átlaghőmérséklet nőtt, hanem a hőmérséklet szélső értékei is: augusztus 16-án a Navadával határos Halál-völgyben egy meteorológiai állomás 54,4 fokos hőmérsékletet rögzített, ami a Földön valaha mért legmagasabb hőmérséklet, amennyiben ennek a mérésnek az érvényességét hivatalosan is megerősítik.
A tüzek mellett a szárazságra vonatkozó adatok is rekordokat mutatnak: 2011 és 2019 között Kalifornia a dokumentált történetének leghosszabb aszályát tapasztalta meg, amely egy tanulmány szerint összesen nagyjából 150 millió fát pusztított el. Emiatt az állam vészhelyzetet hirdetett ki, hogy nagyobb kapacitásokkal tudják elhordani az így keletkezett gyúlékony száraz fát az erdőkből, de ezzel a jelek szerint elkéstek.
Mindezek mellett egyre több az arra utaló jel is, hogy
egyre kevésbé csak az emberi gondatlanságon múlik az erdőtüzek kialakulása.
Ahogy az Economist írja, augusztus közepén az egyik észak-kaliforniai erdőtűz például azután ütött ki, hogy egy olyan vihar söpört végig a területen, ami a tűzoltóság adatai alapján három nap alatt nagyjából 11 ezer villámcsapással járt együtt. Egy 2014-es, Science-ben publikált tanulmány alapján a villámok megszaporodása is a felmelegedés következménye.
Az elmúlt évek erdőtüzei rengeteg emberéletet is követeltek. 2018-ban a Paradise nevű településen 85 ember halt meg például, ezért a helyi hatóságok nagyon figyelnek, hogy időben kitelepítsék az erdőtüzek által veszélyeztetett települések lakosságát. Ennek ellenére is vannak áldozatok, idén augusztus 25-ig hét ember halt meg az erdőtüzek miatt.
Az erdőtüzek a kaliforniai lakhatási helyzet miatt is veszélyesebbek az elmúlt években: a városközpontban és ahhoz közelebb eső területeken az építési szabályok akadályozzák a magas épületek építését, ami miatt az államban 1990 és 2010 között az új ingatlanok fele az agglomerációban épült. Emiatt nagyjából 2 millió ingatlan, a teljes kaliforniai állomány hetede van kitéve erdőtűz kockázatának a Center for Insurance Policy and Research becslése alapján. Mindez az erdőtüzek nagyságát is növeli, mivel maguk a házak is tüzek katalizátoraivá válnak, ha égni kezdenek.
A válságkezelést több tényező is nehezíti. Idén a kaliforniai kormányzó 100 millió dollárt különített el a veszélyeztetett területeken lévő házak tűzállóságának növelését célzó programra (ebből a pénzből például cserépre lehetett volna cserélni a fatetőket), de a járvány és az abból következő gazdasági válság miatt a program forrásait végül át kellett csoportosítani.
A költségvetésnek emellett a megfelelő létszámú tűzoltó biztosítása is nehézséget okoz. Ezt idén az is súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány miatt a tűzoltóként dolgozó rabok közül sokakat – a börtönökben könnyen terjedő járvány terjedésének megelőzése érdekében – a büntetésük lejárta előtt szabadlábra helyeztek.
Világ
Fontos