A fizetésképtelenséget és Kuvaitot egy mondatban leírni sokáig teljes képtelenség lett volna, az olajárak zuhanása miatt azonban ez is megváltozott. Igaz, hitelezőkkel szembeni államcsőd nem fenyegeti az országot, de a pénzügyminiszter múlt héten arra figyelmeztette a parlamentet, hogy ha nem sikerül új finanszírozási forrást találni, akkor novemberben már nem fogják tudni kifizetni az állami alkalmazottak bérét.
Az alapvető probléma, hogy az olajkincsnek köszönhetően a világ egyik leggazdagabb államának számító Kuvait állami kiadásait a mostaninál sokkal magasabb olajárakhoz lőtték be, a jelenlegi, hordónként 40-45 dolláros szint mellett óriási lyuk tátong a költségvetésben. A legutóbbi, márciusban véget ért pénzügyi évben a hiány 5,64 milliárd dinár (közel 5500 milliárd forint) volt, amely a kuvaiti GDP nagyjából tizede. Az aktuális évben viszont a 40 százalékot is elérheti a deficit a legnagyobb kuvaiti bank becslése szerint.
Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható fenn sokáig, ilyen mértékű költségvetési megszorítást viszont nehezen tolerálnának a jóléthez hozzászokott helyiek. (Az állami kiadások több mint háromnegyedét az állami alkalmazottak fizetése, valamint a lakossági támogatások teszik ki.) Más olajállamok ezt a helyzetet hitelfelvétellel próbálják áthidalni, és Kuvait is erre törekszik 20 milliárd dinár értékben, de épp itt jön a bökkenő.
Az ország 2017-ben bocsátott ki utoljára államkötvényt, ám a folyamat szabályait rögzítő törvény azóta hatályát vesztette. Most pedig politikai csata alakult ki az új jogszabály elfogadása körül, amit a parlamentnek kellene megtennie. A kormány költségvetési politikájával elégedetlen képviselők garanciákat szeretnének kapni arra, hogy a pénz nem fog egyszerűen elfolyni, de ezt egyelőre nem kapták meg. Nem hatotta meg őket a pénzügyminiszter figyelmeztetése sem, sőt, miután az illetékes bizottság leszavazta a törvényjavaslatot, még csak nem is került a parlament elé.
Azt viszont elfogadták a képviselők, hogy költségvetési hiány idején ne kelljen az állami bevételek (amelyeknek több mint 90 százaléka az olajból származik) tizedét a jövő generációk jólétét szolgáló alapba befizetni. A pénzhiány rövid távú áthidalásához viszont arra is szükség van, hogy ebből az alapból 2 milliárd dinárt most ki is vegyenek.
Ezzel együtt is elkerülhetetlennek látszik a kötvénykibocsátás, amely előtt a parlament mandátumának idei lejárta nyithatja meg az utat, ezt követően ugyanis rendelettel léptethetik hatályba az ezt szabályozó törvényt. Mindenesetre a mostani konfliktus is mutatja, hogy nem mehetnek már sokáig úgy a dolgok az olajállamokban, mint eddig. A hitelfelvétellel időt nyerhetnek, de muszáj lesz felszámolni az egyoldalú olajfüggőséget, ha el akarják kerülni a drasztikus életszínvonal-zuhanást.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
