A fizetésképtelenséget és Kuvaitot egy mondatban leírni sokáig teljes képtelenség lett volna, az olajárak zuhanása miatt azonban ez is megváltozott. Igaz, hitelezőkkel szembeni államcsőd nem fenyegeti az országot, de a pénzügyminiszter múlt héten arra figyelmeztette a parlamentet, hogy ha nem sikerül új finanszírozási forrást találni, akkor novemberben már nem fogják tudni kifizetni az állami alkalmazottak bérét.
Az alapvető probléma, hogy az olajkincsnek köszönhetően a világ egyik leggazdagabb államának számító Kuvait állami kiadásait a mostaninál sokkal magasabb olajárakhoz lőtték be, a jelenlegi, hordónként 40-45 dolláros szint mellett óriási lyuk tátong a költségvetésben. A legutóbbi, márciusban véget ért pénzügyi évben a hiány 5,64 milliárd dinár (közel 5500 milliárd forint) volt, amely a kuvaiti GDP nagyjából tizede. Az aktuális évben viszont a 40 százalékot is elérheti a deficit a legnagyobb kuvaiti bank becslése szerint.
Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható fenn sokáig, ilyen mértékű költségvetési megszorítást viszont nehezen tolerálnának a jóléthez hozzászokott helyiek. (Az állami kiadások több mint háromnegyedét az állami alkalmazottak fizetése, valamint a lakossági támogatások teszik ki.) Más olajállamok ezt a helyzetet hitelfelvétellel próbálják áthidalni, és Kuvait is erre törekszik 20 milliárd dinár értékben, de épp itt jön a bökkenő.
Az ország 2017-ben bocsátott ki utoljára államkötvényt, ám a folyamat szabályait rögzítő törvény azóta hatályát vesztette. Most pedig politikai csata alakult ki az új jogszabály elfogadása körül, amit a parlamentnek kellene megtennie. A kormány költségvetési politikájával elégedetlen képviselők garanciákat szeretnének kapni arra, hogy a pénz nem fog egyszerűen elfolyni, de ezt egyelőre nem kapták meg. Nem hatotta meg őket a pénzügyminiszter figyelmeztetése sem, sőt, miután az illetékes bizottság leszavazta a törvényjavaslatot, még csak nem is került a parlament elé.
Azt viszont elfogadták a képviselők, hogy költségvetési hiány idején ne kelljen az állami bevételek (amelyeknek több mint 90 százaléka az olajból származik) tizedét a jövő generációk jólétét szolgáló alapba befizetni. A pénzhiány rövid távú áthidalásához viszont arra is szükség van, hogy ebből az alapból 2 milliárd dinárt most ki is vegyenek.
Ezzel együtt is elkerülhetetlennek látszik a kötvénykibocsátás, amely előtt a parlament mandátumának idei lejárta nyithatja meg az utat, ezt követően ugyanis rendelettel léptethetik hatályba az ezt szabályozó törvényt. Mindenesetre a mostani konfliktus is mutatja, hogy nem mehetnek már sokáig úgy a dolgok az olajállamokban, mint eddig. A hitelfelvétellel időt nyerhetnek, de muszáj lesz felszámolni az egyoldalú olajfüggőséget, ha el akarják kerülni a drasztikus életszínvonal-zuhanást.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
