Tavaly új beléptetési rendszert vezettek be Kuvaitban az állami alkalmazottaknak. Azóta minden reggel ujjlenyomattal kell igazolniuk, hogy munkába állnak. A rendszer felállítása után mintegy ötezer ember mondott fel. A kuvaiti pénzügyminisztérium szerint többségük sosem jelent meg a munkahelyén, lényegében fiktíven dolgozott, és épp az ő kiszűrésükre hozták létre a rendszert.
A kis olajországban a foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka az állami szektorban dolgozik, és hiába származik rengeteg pénze az államnak az olajvagyonból, bevételének több mint felét fizetésekre költi.
A hatalmas olajvagyonnak köszönhetően a környékbeli olajállamokban jellemzően az állam a legnagyobb foglalkoztató, a szellemmunkások problémája pedig minden országban jelen van. A kuvaiti pénzügyminisztériumban például 1987-ben 700-an dolgoztak, ma viszont már 3500-an, miközben a minisztérium saját bevallása szerint még tíz százalékkal sem lett több munkájuk azóta. A korábbihoz képest alacsonyabb olajárak miatt viszont az államok egyre inkább igyekeznek tenni a jelenség ellen.
A Dubajt vezető Mohamed bin Rásid Al-Maktúm sejk két éve meglepetéslátogatásokat tett kormányhivataloknál, majd a Twitterre tett fel videókat arról, hogy az üres székeket nézegeti.
#فيديو
القدوة.. #محمد_بن_راشد في الصباح الباكر يتفقد العمل ميدانياً .. ومسؤولون لم يتواجدواتصوير:سلطان السبوسي pic.twitter.com/Jw90F6nGbB
— صحيفة الرؤية (@Alroeya) August 28, 2016
A Bloombergnek egy szaúd-arábiai minisztérium alkalmazottja mesélte, hogy a főnöke évek óta csak három napot jár be dolgozni, hiába van teljes állásban. Amikor egy miniszter meglátogatta a részlegüket, több olyan ember is megjelent a munkahelyén, akiket korábban sosem látott. Ekkor jött rá arra, hogy papíron évek óta jóval több kollégája van.
Szaúd-Arábiában a foglalkoztatottak kétharmada közalkalmazott, és ez különösen nagy problémát jelent. Míg Katarban és Kuvaitban jóval kevesebben élnek – és nagyobb az egy lakosra jutó olajbevétel -, Szaúd-Arábiában a lakosság 70 százaléka 30 év alatti, és 2022-ig 1,2 millió ember fog munkába állni, pedig az állami kiadások közel fele már most is fizetésekre megy el.
A Bloomberg szerint a térségben a fiatalok többsége a sokkal kényelmesebbnek tűnő állami szférában tervez dolgozni. A fizetések magasabbak, több munkaszüneti nap van, kevesebbet kell dolgozni, és több a bónusz. A magánszektorban pedig egyre inkább bevándorlók helyezkednek el, bár őket próbálja kiszorítani a szaúdi állam, és arra kényszerítik a magáncégeket, hogy a helyi munkaerőt részesítsék előnyben.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
