Bármennyire is divatos a fejlett világban a bioélelmiszerek fogyasztása, globális méretekben a mezőgazdasági termelés egyelőre nem képzelhető el műtrágya nélkül. A műtrágyák alapanyaga viszont szinte mindig ammónia, amelyet már 107 éve változatlan alapfolyamatokkal állítanak elő. És ez okozza ma a világ szén-dioxid kibocsátásának közel két százalékát.
Fritz Haber német vegyész 1910-re dolgozta ki az ammóniagyártás ipari célú folyamatát laborkörülmények között, majd Carl Bosch-sal együtt 1913-ra a német BASF üzemeiben hozták létre azokat a gépeket és körülményeket, amelyekkel nagy mennyiségben is gyártani lehet a szert. Később mindketten Nobel-díjat kaptak a munkájukért, és a Haber-Bosch eljárás máig a vegyipar egyik leghíresebb alapművelete.
Bill David, az Oxfordi Egyetem vegyészprofesszora nemrég odáig ment, hogy szerinte az ammónia a víz után a világ második legfontosabb molekulája. A jelenlegi mezőgazdasági termésátlagok ugyanis elképzelhetetlenek a bevitt nitrogéntartalmú műtrágyák nélkül, vagyis
a világ jelenlegi szintű élelmezése ammóniagyártás nélkül olyan nagy területet igényelne, ami a gyakorlatban elképzelhetetlen.
De mi a bajunk most az eljárással? Az ammónia egy nitrogénatomból és három hidrogénatomból áll , és a nitrogénnel alapvetően nincs probléma, mert az viszonylag egyszerűen kinyerhető a levegőből. A környezetvédelmi gondot sokkal inkább a megfelelő mennyiségű hidrogén biztosítása okozza. Egyrészt azért, mert általában földgázból nyerik ki, vagyis egy fosszilis, nem megújuló tüzelőanyagot használnak el hozzá, másrészt pedig rengeteg energia, azaz elektromos áram kell a termeléshez.
Ha sikerülne zöld forrásból szerezni a hidrogént és a folyamathoz szükséges áramot, akkor a világ szén-dioxid-kibocsátását is közel két százalékkal csökkenthetnénk. Ez azonban jelenleg csak kísérleti üzemekben működik, mert tömeges mennyiségben (még) nem tudunk zöld forrásból hidrogént előállítani úgy, hogy olcsóbb legyen, mint a jó száz éve használt földgázalapú technológia. A zöld irányhoz szükséges másik láb, az üzemek megújuló forrásból származó áramellátása viszont sokkal jobban halad, hiszen ez a fejlett világban egyre olcsóbbá válik.
Az ammónia a világ egyik legnagyobb mennyiségben gyártott alapanyaga, mindig benne van az első ötben (a listát a kénsav vezeti, amely szintén a műtrágyagyártás egyik fontos reagense), az utóbbi időben évi 175 millió tonnát készítettek belőle, ennek egyharmadát Kínában.
Bill David szerint a zöld ammóniában sokkal nagyobb lehetőség van, mint a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékos csökkentése. Az ammónia világkereskedelmének ugyanis megvan a jól kiépített infrastruktúrája. Bárhol gyártják le az anyagot, a szállítás és a hosszú távú tárolás globálisan mindenhol megoldott és működik. Márpedig az ammónia üzemanyag is lehet, ami azt jelenti, hogy ha az előállítása nem jár károsanyag-kibocsátással, akkor üzemanyagként a közlekedést is kizöldíthetné.
Élet
Fontos