Amikor eljutunk egy barkácsáruházban a hátsó polcokon fekvő cementes zsákokhoz, nem valószínű, hogy pont az jutna eszünkbe, hogy az ember által előállított anyagok közül éppen ebből fogy a legtöbb a világon. Cementnél többet csak vízből használ az emberiség.
Az épített világunk alapja a cement – ez a beton egyik kulcseleme is -, de nagy szerepet játszik a klímaváltozás előidézésében is. A folyamatot katalizáló szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért a cementgyártás a felelős a Chatham House nevű londoni kutatóintézet szerint.
Ha a cementgyártás egy ország lenne, akkor a legnagyobb szennyezők közül csak Kína és az Egyesült Államok előzné meg. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).
A cementnek évezredek óta hatása van az emberi civilizációra. Az ókori rómaiak által használt, vulkáni hamu alapú cementből készült beton az emberi történelem egyik legmasszívabb építőanyaga volt, a jelenleg használt betonnál is tartósabb volt. Ezt jól szemlélteti a római Panthenon 43 méter átmérőjű dómja, amely kétezer évvel az építése után is a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.
A római Pantheon betonkupolája. Fotó: AFP
A jelenlegi építkezéseken használt cementek 98 százaléka portlandcement, amelyet a XIX. században fejlesztettek ki. A portlandcement mészkő hevítésével (1400 Celsius-fokon) és néhány ásványi anyag – többek között az agyag – hozzáadásával készül. Az így keletkező anyagot klinkernek nevezik, amelyet gipsz hozzáadásával porrá őrölnek. Az így létrejött cementből pedig kavics, homok és víz hozzáadásával lesz beton.
A világ lebetonozása óriási ütemben zajlott az elmúlt 70 évben. A második világháború óta harmincszorosára nőtt az előállított cement mennyisége, 1990 óta közel négyszeresére nőtt a termelés. Az utóbbi időszakban leginkább a fejlődő világ járt ebben az élen. Az óriási ütemben urbanizálódó Kína nemcsak abszolút értékben, de egy főre vetítve is vezet a cementgyártásban. 2011 és 2013 több cementet használtak Kínában, mint az USA-ban az egész XX. század során.
A cementgyártás 2014-ben érte el csúcsát 4,4 milliárd tonna körüli mennyiséggel, az elmúlt években ennél némileg kevesebbet állítottak elő, leginkább a lassuló kínai gazdaság miatt. A növekvő népesség, az urbanizáció és a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai miatt tovább fog növekedni a cementtermelés, 2030-ra 4,8 milliárd tonnára nőhet.
Építkezés Dubajban. Fotó: AFP
A párizsi klímaegyezmény értelmében legalább 16 százalékkal kellene csökkennie a cementipar szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig. Nehézséget jelent viszont, hogy a cement előállításánál a hevítés mellett önmagában az anyagok reakciójából is szén-dioxid szabadul fel (tulajdonképpen így jön létre a klinker). Az így távozó szén-dioxid a cementipar teljes kibocsátásának 50 százalékát teszi ki. A másik feléért a technológia felel, azaz a hevítés során használt energiahordozók, valamint a szállítás és a nyersanyagok.
Így hiába fejlődött és vált kevésbé szennyezővé a hevítés technológiája, a hatékonyságjavítás nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a cementipar szennyezése. Nagyobb lehetőséget lehet abban, hogy kiváltsák a cementet a beton összetevői közül. Az angliai Lancasteri Egyetem kutatói például arra jutottak, hogy a sárgarépa részlegesen helyettesítheti a cementet, mivel már kis mennyiségben is 80 százalékkal képes növelni a beton erősségét.
Egy amerikai cég pedig biocement létrehozásával próbálkozik. Ez azt jelenti, hogy mikroorganizmusokat fecskendeznek be a homokba, amely hasonló folyamatot indít be, mint a hevítés. Jó kiindulópont lehet a római technológia, az általuk használt vulkáni hamu viszont nyilvánvalóan korlátozottan hozzáférhető. Egy amerikai cég a hamut a hőerőművek égéstermékéből kiszűrt pernyével helyettesítette, tehát hevítés nélkül próbálkozott cement előállításával.
Az ígéretes kísérletek ellenére radikális változás nem várható, mivel az építőipar alapvető szempontja a biztonság. Az új eljárások tesztelése, standardizálása, szabályozása pedig évtizedeket is igénybe vehet.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
