Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. december 30. 19:35 Tech, Világ

A rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a Föld egyik legnagyobb szennyezője lett

Amikor eljutunk egy barkácsáruházban a hátsó polcokon fekvő cementes zsákokhoz, nem valószínű, hogy pont az jutna eszünkbe, hogy az ember által előállított anyagok közül éppen ebből fogy a legtöbb a világon. Cementnél többet csak vízből használ az emberiség.

Az épített világunk alapja a cement – ez a beton egyik kulcseleme is -, de nagy szerepet játszik a klímaváltozás előidézésében is. A folyamatot katalizáló szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért a cementgyártás a felelős a Chatham House nevű londoni kutatóintézet szerint.

Ha a cementgyártás egy ország lenne, akkor a legnagyobb szennyezők közül csak Kína és az Egyesült Államok előzné meg. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).

A cementnek évezredek óta hatása van az emberi civilizációra. Az ókori rómaiak által használt, vulkáni hamu alapú cementből készült beton az emberi történelem egyik legmasszívabb építőanyaga volt, a jelenleg használt betonnál is tartósabb volt. Ezt jól szemlélteti a római Panthenon 43 méter átmérőjű dómja, amely kétezer évvel az építése után is a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.

A római Pantheon betonkupolája. Fotó: AFP

A jelenlegi építkezéseken használt cementek 98 százaléka portlandcement, amelyet a XIX. században fejlesztettek ki. A portlandcement mészkő hevítésével (1400 Celsius-fokon) és néhány ásványi anyag – többek között az agyag – hozzáadásával készül. Az így keletkező anyagot klinkernek nevezik, amelyet gipsz hozzáadásával porrá őrölnek. Az így létrejött cementből pedig kavics, homok és víz hozzáadásával lesz beton.

A világ lebetonozása óriási ütemben zajlott az elmúlt 70 évben. A második világháború óta harmincszorosára nőtt az előállított cement mennyisége, 1990 óta közel négyszeresére nőtt a termelés. Az utóbbi időszakban leginkább a fejlődő világ járt ebben az élen. Az óriási ütemben urbanizálódó Kína nemcsak abszolút értékben, de egy főre vetítve is vezet a cementgyártásban. 2011 és 2013 több cementet használtak Kínában, mint az USA-ban az egész XX. század során.

A cementgyártás 2014-ben érte el csúcsát 4,4 milliárd tonna körüli mennyiséggel, az elmúlt években ennél némileg kevesebbet állítottak elő, leginkább a lassuló kínai gazdaság miatt. A növekvő népesség, az urbanizáció és a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai miatt tovább fog növekedni a cementtermelés, 2030-ra 4,8 milliárd tonnára nőhet.

Építkezés Dubajban. Fotó: AFP

A párizsi klímaegyezmény értelmében legalább 16 százalékkal kellene csökkennie a cementipar szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig. Nehézséget jelent viszont, hogy a cement előállításánál a hevítés mellett önmagában az anyagok reakciójából is szén-dioxid szabadul fel (tulajdonképpen így jön létre a klinker). Az így távozó szén-dioxid a cementipar teljes kibocsátásának 50 százalékát teszi ki. A másik feléért a technológia felel, azaz a hevítés során használt energiahordozók, valamint a szállítás és a nyersanyagok.

Így hiába fejlődött és vált kevésbé szennyezővé a hevítés technológiája, a hatékonyságjavítás nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a cementipar szennyezése. Nagyobb lehetőséget lehet abban, hogy kiváltsák a cementet a beton összetevői közül. Az angliai Lancasteri Egyetem kutatói például arra jutottak, hogy a sárgarépa részlegesen helyettesítheti a cementet, mivel már kis mennyiségben is 80 százalékkal képes növelni a beton erősségét.

Egy amerikai cég pedig biocement létrehozásával próbálkozik. Ez azt jelenti, hogy mikroorganizmusokat fecskendeznek be a homokba, amely hasonló folyamatot indít be, mint a hevítés. Jó kiindulópont lehet a római technológia, az általuk használt vulkáni hamu viszont nyilvánvalóan korlátozottan hozzáférhető. Egy amerikai cég a hamut a hőerőművek égéstermékéből kiszűrt pernyével helyettesítette, tehát hevítés nélkül próbálkozott cement előállításával.

Az ígéretes kísérletek ellenére radikális változás nem várható, mivel az építőipar alapvető szempontja a biztonság. Az új eljárások tesztelése, standardizálása, szabályozása pedig évtizedeket is igénybe vehet.

Tech Világ beton cement építőipar klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Megtanulhatjuk a különbséget az ígért és a garantált sávszélesség között, de a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat várhatóan nem lesz szűk keresztmetszet.

Andersen Dávid
2020. március 21. 15:32 Tech

Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust

Az internetre kapcsolt lázmérők a járványügyi szakembereknél is pontosabban térképezhetik fel a Covid-19 terjedését.

Hajdu Miklós
2020. március 14. 12:29 Tech

Véget érhet a javíthatatlan és gyorsan elavuló telefonok kora

Tovább használhatjuk majd az elektronikus eszközöket, sőt, lehet, hogy meg sem kell vásárolnunk őket, ha valóra válnak az uniós tervek.

Fontos

Bucsky Péter
2020. március 29. 08:13 Közélet

Tízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedést

Érdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.