Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen monitorozó Eurobarométer tavaly decemberben a korrupcióhoz való viszonyulásukról kérdezgetett 28 ezer uniós állampolgárt. A nemrég közzétett eredmények közül a Magyarországot érintő egyik legérdekesebb adat, hogy
az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint a korrupció elfogadható, de legalábbis együtt lehet vele élni.
Magyarországon a lakosság 38 százaléka utasítja csak el egyértelműen a korrupciót, míg ugyanez az arány a korrupciót leginkább elutasító portugálok körében 88 százalék.
A válaszok alapján a magyarok többsége, 54 százalékuk nem kifejezetten örül a korrupciónak, ugyanakkor megtűri, 8 százalékuk viszont kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a korrupciót elfogadhatónak tartja. Az is érdekes, hogy Ausztriában egy százalékponttal több volt az ugyanezt az választ választók aránya, és az Egyesült Királyságban is csak egy százalékponttal volt alacsonyabb a korrupciótámogatók aránya. A korrupciópártiak Romániában vannak a legtöbben, ott a megkérdezettek 13 százaléka tartotta kifejezetten rendben lévő dolognak a korrupciót.
Magyarország korrupcióérzékelés szempontból az uniós országok élmezőnyének alsó (vagy a középmezőny felső) részén van, a magyarok 87 százaléka szerint az országban széles körben vagy eléggé elterjedt a korrupció, ami bőven a 71 százalékos uniós átlag felett van. Ugyanakkor a horvátok, görögök, ciprusiak, spanyolok, portugálok, máltaiak és olaszok is úgy érzik, hogy több az országukban a korrupció, mint a magyarok.
Horvátországban gyakorlatilag alig volt olyan megkérdezett, aki szerint az országában nem kiterjedt a korrupció, a skandináv országokban viszont a közvélemény-kutatás alapján az egész Európai Unióban a legalacsonyabb a korrupcióérzékelés, Finnországban csak a megkérdezettek 22 százaléka szerint elterjedt a korrupció, Dániában pedig csak az emberek 35 százaléka szerint jellemző a szabályok megkerülése és a hatalommal való visszaélés.
A legtöbben szintén a skandináv országokban mondták azt, hogy nincs vagy ritka a korrupció az országukban. Az ilyen választ adók aránya Magyarországon 1 százalék volt, ami egyébként pont megegyezik a dán és finn aránnyal ugyanebben a kategóriában, csak azokban az országokban jóval többen ítélték meg úgy, hogy ritka a korrupció az országukban, mint Magyarországon.
A magyarok 47 százaléka szerint trendszerűen sem túl fényes a helyzet, ennyien vélik úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban. Ez ugyanakkor jóval kisebb arány, mint azoknak az aránya, aki szerint elterjedt a korrupció, ami arra utal,
hogy a magyarok nagy része egyszerűen hozzá van szokva ehhez a helyzethez.
A trendeket negatívan megítélők aránya az EU-tagállamok közül csak Szlovéniában, Cipruson, Horvátországban és Máltán magasabb, mint nálunk.
A magyarok szerint a korrupció leginkább a politikusok és a pártok körében elterjedt, de a magyar válaszadók 42 százaléka szerint kenőpénz adása és elfogadása és a hatalommal való visszaélés személyes célok érdekében a közbeszerzéseket irányító hatóságnál is széles körben elterjedt.
A hálapénz intézményének elterjedtségére utal, hogy a magyar egészségügy ezen a listán harmadik helyre tudott kerülni 44 százalékkal, tehát ennyien mondták azt, hogy a hálapénz adása elterjedt Magyarországon.
Az külön érdekes, hogy ha megnézzük, hogy az EU egyes tagállamaiban hogyan ítélik meg a saját egészségügyi rendszerükben tapasztalható korrupciót az állampolgárok, akkor látszik, hogy Magyarország bőven az uniós átlag felett van. És habár a lista teteje tele van kelet-európai tagállamokkal, a listát még Görögország vezeti, Ciprus pedig két hellyel lemaradva követi.
A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy magyarok 45 százaléka nem jelenti a hatóságok felé a korrupciót, mert nem akar bajlódni a bizonyítással, negyedük pedig azt gondolja, hogy a korrupció jelentése semmilyen erőfeszítést nem ér meg.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
