A koronavírus-járvány hatalmas csapás a turizmusnak szerte a világon: a svájci UBS bank elemzése szerint márciusban 68 százalékkal estek vissza az idegenforgalmi költések Európában a koronavírus miatt, de ugyanez az arány Olaszországban például 96 százalék volt. A szakmabeliek arról beszélnek, hogy Magyarországon a turizmus gyakorlatilag megszűnt, és a legjobb esetben is csak nyár végén kezd majd éledezni.
Bár megoldási javaslatok már vannak a fogadó országok részéről, az is erősen kétséges, hogy mennyire juthatnak el idén nyáron a magyar turisták a kedvenc külföldi helyeikre, például Horvátországba, Olaszországba vagy Görögországba. A járvány tehát fogyasztói és céges oldalról is jelentősen felkavarta a turizmust, de mit jelent ez számok szintjén? Mekkora forgalom esik ki a turizmus ellehetetlenülése miatt? Mennyi pénzt költöttek eddig a magyarok külföldön és belföldön, és mennyit a külföldiek Magyarországon? A KSH adatai alapján ennek jártunk utána.
A statisztikai hivatal adatai alapján tavaly a magyarok csaknem annyi időt töltöttek többnapos utakon Magyarországon (59,28 millió nap), mint külföldön (58,403 millió nap).
A turizmus olyan iparág, amiben az adottságainál fogva elég erős a szezonális hatás, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a bevétel nagyjából 40 százaléka a III. negyedévben realizálódik, amikor a lakosság nyaral (bár ebben vannak kiugrások, 2018-ban a teljes éves forgalom 60 százaléka koncentrálódott július és szeptember között). Ezért valójában minden hónap, sőt minden hét eléggé számít most, ugyanis a nyári hetek kiesése sokkal jobban fáj az iparágnak, mint a szeptember utáni időszak.
Szerencsés esetben a külföldi turisták kiesését valamelyest pótolhatják majd a külföld helyett Magyarországot választó belföldi turisták. A kijárási korlátozások után újranyitó Kínában az látszik, hogy elsőként a belföldi turizmus kezd éledezni. De figyelembe véve, hogy a járvány miatt magyarok tízezreinek válik az elmúlt évekhez képest jóval bizonytalanabbá a pénzügyi helyzete, nem mernénk nagy magabiztossággal arra fogadni, hogy a külföldi helyett belföldi utakban gondolkodók száma és útjaik hossza meghaladja majd a belföldi útjaikat elhalasztók és az így kieső napok számát. Az alábbi ábrán a többnapos utazásokat ábrázoltuk teljes tartózkodási idő alapján.
Jól kirajzolódik rajta az a trend, ahogy Magyarország egyre népszerűbb nemzetközi úti cél lett, és az is jól látszik, ahogy a magyar lakosság a válságot követő években leszokott, majd újra rászokott a külföldi utakra, miközben összességében a belföldi turizmus vesztett a népszerűségéből.
De mennyire pótolná a kieső keresletet, ha a magyarok nem külföldön, hanem itthon töltenék azt az időt, amit eddig külföldön töltöttek? Az eltöltött időt összehasonlítva az látszik, hogy nagyjából legfeljebb a kieső kereslet felét tudnák pótolni a magyar vendégek. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis
a külföldiek jóval többet költenek itthon átlagosan, mint amennyit a magyarok külföldön.
2019-ben az összes többnapos belföldi úton a magyar lakosság összesen 394 milliárd forintot költött el, az egy utazó egy napjára eső költés átlagosan kicsit több mint 6600 forint volt. Ha külföldre utazunk, összesen és egy napra lebontva is jóval többet költünk, 2019-ben ugyanis összesen 746,5 milliárd forintot költött el a magyar lakosság, amikor elutazott az országból. A magyar turisták azonban külföldön jóval kevesebbet költenek, mint amennyit a külföldiek Magyarországon (2019-ben átlagosan 12,8 ezer és 18,2 ezer forint), és a következő ábrán látszik ennek az összesített hatása.
Nemcsak az feltűnő, hogy milyen jelentős mértékben származott a magyar turisztikai vállalkozások bevétele külföldi vendégekből, hanem az is, hogy ez milyen élesen növekedett a magyarok külföldön elköltött pénzéhez képest. Ebből arra következtethetünk, hogy
még abban a hipotetikus helyzetben is nagyon fájna a következő időszak a magyar turizmusnak, ha minden eddig külföldön elköltött pénzt itthon költenének el a nyaraló magyarok.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
