Márciusban még ideiglenes intézkedésnek tűnt az egyetemi kampuszok kiürítése, mostanra azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy sok helyen a következő tanév sem folyhat a szokásos mederben. Világszerte számos felsőoktatási intézmény fontolgatja a jelenléti oktatás teljes visszaállításának halasztását attól tartva, hogy az őszi félévvel a járvány második hulláma is elérkezik.

Sok egyetemen megmaradhat az online képzés

Több nagy hírű egyetem már elköteleződni látszik a digitális oktatás legalább részben történő fenntartása mellett. A Cambridge-i Egyetemen például a nagy előadásokat az interneten keresztül tartják majd az oktatók, csak a kisebb csoportos foglalkozások lesznek megtarthatók személyesen – igaz, az elitegyetem kurzuskínálatának jelentős részét a kis létszámú gyakorlatok adják. A nagy hírnevű intézmények közül a kanadai McGill Egyetem viszont jelen állás szerint az órák nagyját távoktatásban tartja majd, és a vele egy városban működő Montreali Egyetem is hasonló tervekkel készül őszre.

Az Egyesült Államokban a Kaliforniai Állami Egyetem^*California State University jelentette be először a diákjainak, hogy ősztől az interneten folytatódik a tanítás. A döntésben szerepet játszott többek között az intézmény mérete is, a közel félmilliós hallgatói létszám miatt az egyetem vezetősége különösen óvatos a jelenléti oktatás kérdésében. Bár a döntés május eleji meghozatalakor több szakértő is úgy vélte, hogy a kaliforniai példát az amerikai egyetemek nagy része követi majd, egy felsőoktatási szaklap felmérése szerint erre egyelőre nem került sor, a vizsgált 870 intézmény kétharmada személyes oktatást tervez őszre.

Nem elhanyagolható a hibrid, vagyis a személyes és online oktatást párhuzamosan tervező intézmények száma sem – ez a megoldás a legjelentősebb amerikai egyetemek között is előfordul. A kurzusok személyes és online megtartása azonban rendkívül komoly többletterhet ró az intézményekre, amelyek mindeközben súlyos gazdasági kérdésekkel is szembesülnek. A tandíjakból és a támogatásokból származó bevételek többnyire ugyanis a hallgatók létszámához kötődnek, és közülük a külföldiek jellemzően többletbevételt hoznak az egyetemeknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan olyan egyetem, ahol négyszeresére nőtt a terhelés a távoktatás miattRengeteg munka és még mindig sok kétség jellemzi a márciusban távoktatásra váltó főiskolák és egyetemek működését, de az átállás meglepően sikeres volt.

A külföldi hallgatók miatt még nehezebb a döntés

Márpedig a nemzetközi hallgatók számára is nyitott, személyes jelenlétet igénylő képzések egyrészt jelentős járványügyi kockázatot okoznak a fogadó országoknak, másrészt a külföldi diákok meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhetnek a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések miatt. Erre részben rávilágít például az első Magyarországon regisztrált COVID-19-fertőzöttek esete is: az országban először iráni hallgatók körében mutatták ki a fertőzést, akik közül többet vitatott körülménye között kiutasítottak a hatóságok. És érdemes felidézni az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison meglehetősen ellenséges kijelentéseit is a járvány idején az országban maradt külföldi hallgatókkal szemben.

A külföldi diákoknak tehát mérlegelniük kell, hogy tudják-e vállalni egy váratlan, de kényszerű hazautazás költségeit és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat, illetve az alkalmazkodást egy számukra idegen ország rendkívüli járványügyi intézkedéseihez, ha a szakjukon személyes képzés zajlik majd. Ha marad a távoktatás, akkor pedig – minden hallgatót érintő – kérdés, hogy hátrányt okoz-e az órák szokásostól eltérő menete és minősége, a tanuláson túli egyetemi programok elmaradása vagy átalakulása.

Végső soron akár a tandíj csökkentésének vagy visszafizetésének lehetősége is felvetődhet, amire már volt példa az elmúlt hetekben: a Liverpooli Egyetem egyik hallgatója nyújtott be petíciót az Egyesült Királyságban a tandíjak visszatérítését kérve. Hasonló ellenállás a harvardi diákok körében is kialakult a távoktatással szemben, az amerikai egyetemen közel 700 aláíró kérte az őszi félév halasztását, amennyiben a személyes óralátogatás nem lesz megvalósítható.

A magyar egyetemeket is erősen érinti a probléma

Bár Magyarországon még egyetlen felsőoktatási intézmény sem kötelezte el magát a szokásostól eltérő tanrend őszi fenntartása mellett, a kérdés napirenden van. (Május 18-tól egyébként kinyithattak az intézmények, erről mindenhol a dékán dönthetett.) Már csak azért is, mert a magyar felsőoktatásban is több tízezer külföldi vesz részt, akik a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is magasabb tandíjakat fizetnek a hazai társaiknál. Például a Semmelweis Egyetem nemzetközi diákok körében meglehetősen népszerű általános orvosi szakán a 2019-ben beiratkozó külföldiek 9100 dolláros (tavalyi átlagárfolyamon számolva 2,6 millió forintos) tandíjat fizetnek félévenként, míg az önköltséges magyar nyelvű képzésen résztvevő hallgatók ennek nagyjából a felét fizetik csak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár minden nyolcadik egyetemista külföldi, nem is működne nélkülük a magyar felsőoktatásTöbb vidéki város is van, ahol már a helyi gazdaságban is fontos csoportot alkotnak a külföldi hallgatók. Sajnos csak egy kiemelkedően népszerű területre jönnek.

Az intézményeket egyelőre leginkább a bizonytalanság jellemzi; akad olyan brit egyetem is, ahol nemcsak a képzés rendjén gondolkodnak, hanem bizonyos szakoknál az őszi évkezdés januárra történő elhalasztását is fontolgatják. Sok egyetem még halogatja a végső elhatározást, közöttük az Egyesült Államok nyolc elit egyetemét^*Brown Egyetem
Columbia Egyetem
Cornell Egyetem
Dartmouth College
Harvard Egyetem
Princeton Egyetem
University of Pennsylvania
Yale Egyetem tömörítő Ivy Leauge tagjai is, a döntést többnyire júliusra ígérik – várhatóan a rendkívüli keretek között zajló vizsgaidőszak lezárultával a magyar főiskolák és egyetemek is állást foglalnak ekkorra az őszi félév lebonyolításával kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTartósan átalakítja a koronavírus a magyar felsőoktatást, és ez akár jó is lehetVannak műfajok, ahol nem működik, de az előadásoknál bevált az egyetemeknek a távoktatás. Hallgatók és oktatók is felvetették, hogy a járvány után sem kellene visszaállni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyetem koronavírus külföldi diákok távoktatás Olvasson tovább a kategóriában