A nagy adatbázisok használata ma már nagyon sok területen elterjedt, azonban a katasztrófák megelőzésében még nem használhatók teljes hatékonysággal. Pedig a felhasználók személyes információból elő lehetne állítani olyan adatbázist, ami segíthet a megelőzésben, illetve a már bekövetkezett katasztrófa idején egyéni segítség alapjául szolgálhatna. A mostani járvány idején is talán segíthetett volna a terjedés megakadályozásában, ha az internetfelhasználók személyes és egészségügyi adatait aggregált adatbázis formájában kezelhették volna.
Naoko Sakurai és szerzőtársai annak jártak utána, hogy mekkora ellenállás van az emberekben a személyes adataik megosztásával kapcsolatban, még akkor is, ha csak aggregált módon használják. Továbbá a másik oldalról is megközelítették a kérdést:
mennyit lennének hajlandók fizetni, ha személyre szóló szolgáltatást kapnának vészhelyzet esetén,
például egyéni menekülési útvonalat a helyzetük alapján. Vagy a mostani helyzetben megtudhatnák, hogy melyik rendelőbe érdemes menniük, ha bizonyos tüneteket észlelnek magukon.
Kutatásuk során kérdőíves módszerrel kérdeztek meg internetfelhasználókat, hogy hajlandóak lennének-e személyes adatokat megosztani egy kezelővel annak érdekében, hogy megelőzhető legyen egy esetleges vészhelyzet vagy hatékonyabb legyen az ilyen esetek kezelése. Továbbá azt is, hogy ha fizetős lenne a szolgáltatás, mennyit lennének hajlandóak fizetni érte.
A résztvevők japánok voltak, és nem sokkal a 2016-os földrengés után történt az adatfelvétel. Több mint 3000 válaszadó töltötte ki a kérdőívet, a mintavétel reprezentatív volt a 20 és 69 éves kor közötti férfiakra és nőkre, bár azt a szerzők is megjegyzik, hogy mivel online töltötték ki, ezért a teljes lakosságra nem kivetíthetők az eredmények.
A kontroll kérdések között szerepelt az általános viszonyuk a személyes adatok megosztásával és a nagy adatbázisok hasznosságával kapcsolatban, illetve rákérdeztek arra, hogy érintette-e őket a földrengés vagy más katasztrófa. Ami érdekes volt, hogy az ilyen érintettség semmilyen hatással nem volt a válaszadók hajlandóságára, hogy megosszák az adataikat, és arra sem, hogy mennyit fizetnének a szolgáltatásért.
Öt személyes adatot érintő területről kérdezték meg, hogy vészhelyzet esetén ezek megosztása mellett mennyit fizetnének azért, hogy személyre szabott információkat kapjanak ezek alapján az információk alapján. Ezek a területek a
- tartózkodási helyük,
- információk a családjukról,
- méretek,
- egészségügyi adatok
- és pénzügyi adatok.
A válaszadók nagyjából ötöde mondta, hogy hajlandó lenne fizetni ezért a szolgáltatásért,
amit a szerzők szerint azért fontos felmérni, mert egy állam vagy egy segélyszervezet nem tudná ingyen fenntartani a szolgáltatást, amire viszont szüksége lenne a katasztrófamegelőzés szempontjából.
Azoknak a körében volt főleg nagyobb az igény a szolgáltatásra, akik amúgy is pozitívan állnak a nagy adatbázisok használatához, illetve a gyerekkel élők körében. A tartózkodási helyre vonatkozó információt adták volna meg legtöbben – a válaszadók nagyjából fele -, de az egészségügyi helyzetüket figyelembe vevő szolgáltatásért fizettek volna a legtöbbet, átlagosan 3618 jent, ami nagyjából tízezer forintnak felel meg.
Viszont azt is fontos megjegyezni a kutatók szerint, hogy bár van egy jelentős része a társadalomnak, aki fizetne ezért a szolgáltatásért (és ők ráadásul elég magasra értékelik azt), mellettük 16 százalék egyáltalán nem támogatja a big data használatát, és nagyjából
30 százalék rosszul érezné magát, ha meg kéne osztania a személyes adatait másokkal.
Így tehát egyelőre nincsenek túlnyomó többségben, akik fizetnének egy ilyen szolgáltatásért, és az adataikat is sokan inkább nem osztanák meg, még katasztrófamegelőzés érdekében sem. Azonban az egyre gyakoribb – természeti és ember által előidézett – katasztrófák korában a szerzők szerint ez az attitűd folyamatosan változik, ezért fontosnak tartják, hogy az ilyen típusú kutatások is rendszeresek legyenek, és népszerűsítsék a nagy adatbázisok használatának előnyeit a vészhelyzetek megelőzésében és kezelésében is.
Élet
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
