Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. július 4. 16:16 Élet

Egy katasztrófában szerzett sérülés óvatosabbá tesz, egy ismerős elvesztése viszont kockázatvállalóbbá

A globális felmelegedés miatt egyre több a természeti katasztrófa szerte a világban. Sokat foglalkozunk azzal, hogyan lehetne megelőzni ezeket, vagy milyen hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra. Azonban az is fontos, hogy milyen változásokat idéznek elő az emberek preferenciáiban és döntéshozatalában. Robert Shupp és szerzőtársai annak jártak utána, hogy miképp befolyásolja egy hurrikán az emberek veszteség-, kockázat- vagy bizonytalanságkerülését.

Ezek a viselkedési közgazdaságtanban a legrégebb óta vizsgált úgynevezett kognitív torzítások. A kockázatkerülés egyszerűen csak annyit jelent, hogy az embereknek az is hasznos, hogy valamit minél biztosabban tudnak, ezért kevesebbet fizető, de kevésbé kockázatos lehetőségeket választanak. A veszteségkerülés lényege, hogy nem ugyanakkora hasznosság veszteséget okoz egy adott mennyiségű pénz elvesztése, mint amennyi hasznosság nyereséget jelent a megnyerése (mivel a veszteség rossz érzés és ezért csökkenti a hasznosságot). Nem ugyanannyira tesz boldoggá, ha nyerünk 500 forintot a lóversenyen, mint amennyire elszomorít, ha ugyanott elvesztünk 500 forintot. A bizonytalanságkerülés pedig azt a jelenséget takarja, hogy nem szeretik az emberek az olyan szituációkat, amikor nem tudják biztosan, hogy milyen valószínűséggel következnek be a lehetséges kimenetek.

Ez utóbbi különösen kapcsolódik a hurrikánokhoz, hiszen elég kiszámíthatatlan, hogy ezek merre alakulnak ki és milyen irányban haladnak, azaz hol rombolnak. A szerzők ezzel indokolják, hogy a hurrikán sújtotta emberek, ellentétben például az árvízkárosultakkal, nem jellemezhetők eleve magasabb kockázattűréssel vagy kisebb bizonytalanságkerüléssel, hiszen a házuk felépítésénél vagy a költözésnél még nem tudhatták, hogy az veszélyes övezet lesz később. Annyiban térhet el a viselkedése a kevésbé kockázatkerülőknek, hogy kevesebb óvintézkedést tesznek azért, hogy az esetleges kár bekövetkeztekor épségben maradjon a házuk vagy más ingóságuk.

Shuppék kísérletében online kérdőívek segítségével tudtak meg minden demográfiai és döntéshozatali információt a résztvevőkről. 1200 embert kérdeztek meg Moore-ban, ahol 2013-ban tornádó pusztított és 600 embert Yukonban. Utóbbi egy olyan Moore-hoz közeli és hasonló település, ahova nem ért el a tornádó hatása. A kezelt csoportba azok kerültek, akik a kérdőívben azt jelezték, hogy érintette őket a Moore-i tornádó, a kontroll csoportba pedig azok, akiket még soha nem érintett semmilyen tornádó.

A kérdőívben a viselkedési közgazdaságtanban jól bevett példákkal mérték az emberek preferenciáit. Minden esetben két lehetőség közül kellett választani. A párok között volt

  • kockázatos és kevésbé kockázatos pár,
  • olyan, ahol az egyik opcióban arra is volt esély, hogy pénzt veszítsenek, szemben azzal, hogy csak nyerni lehet*például:
    A) 50 százalék eséllyel 2 dollárt veszít, 50 százalék eséllyel 5 dollárt nyer
    B) nem kap semmit
    ,
  • illetve olyan , ahol az egyik válasz szerint nem lehetett tudni a esélyeket, a párjában viszont minden egyértelmű volt.

Mindhárom kategóriából egyaránt tíz volt a felmérésben, folyamatosan növelve a kevésbé bizonytalan opció várható relatív hozamát. Ezzel azt vizsgálták meg, hogy milyen arányban választják a biztonságos opciót és ebből valószínűséget tudtak számolni. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző módon érintett emberek mennyire választanak máshogy, mint az egyébként ugyanolyan tulajdonsággal rendelkező nem károsultak.

A károsultságnak is több fajtáját vizsgálták, ez a legnagyobb újítása a tanulmánynak. Nem csak azt kérdezték meg, hogy érintette-e őket a hurrikán, hanem részletesen kitértek arra is, hogy hogyan. Szenvedtek-e sérülést, anyagi kárt vagy akadályozta-e őket a munkában a természeti csapás. Ugyanezeket megkérdezték a barátaikra, a szomszédaikra vonatkozóan is, hogy a másodfokú érintettséget is mérjék.

Az eredmények azt mutatják, hogy a különböző preferenciákra különböző érintettségek hatottak. A személyes sérülés nagyban növelte a kockázatkerülést, de ha egy ismerősüket vesztették el a katasztrófában, az csökkentette. Ez a második hatás a veszteségkerülésre is igaz, fele annyian választották a biztonságos opciókat azok, akik elvesztettek egy ismerőst a hurrikán miatt. A szerzők azzal indokolják ezt az eredményt, hogy egy közelálló személy tragédiája növelheti azt az érzetet, hogy az élet túl rövid, ezért élni kell, amíg lehet. A bizonytalanságkerülést ezzel szemben csak az növelte, ha a házban tett kárt a hurrikán, más érintettség nem hatott rá.

A tanulmány tehát megmutatta, hogy a katasztrófáknak hatása van a károsultak preferenciáira. Ez meghatározhatja a viselkedésüket több szempontból is, a kockázatkerülők elköltözhetnek, a veszteségkerülők pedig inkább támogathatnak olyan helyi jelölteket, akiknek fontos a katasztrófamegelőzés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Nobel-díjas ötlettel csökkenthetők a közkiadások, nálunk mégis alig használjákA viselkedési közgazdaságtan módszereit Nobel-díjjal is jutalmazták, itthon mégsem használják a gyakorlatban. Pedig bizonyítottan hatékony és olcsó megoldás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet hurrikán katasztrófa kísérleti közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. március 18. 10:11 Adat, Élet

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében van.

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Stubnya Bence
2024. március 14. 13:33 Közélet

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.