Amikor a spanyol-francia származású Anne Hidalgót 2014-ben Párizs első női polgármesterévé választották, bejelentette, hogy zöldebbé teszi a várost. Két évvel később el is indult egy projekt azzal a céllal, hogy Párizs a fenntartható élelmiszer-előállítás mintavárosává váljon.
Azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra száz hektáron (140 focipályányi területen) hozzanak létre zöld felületeket épületek tetején. A területek harmadára városi kerteket képzeltek el. “Három éve az emberek kinevették a terveimet. Ma azonban már növényeket termesztenek az alagsorokban és a tetőkön” – mondta a CNN-nek a város alpolgármestere, Penelope Komites, aki szerint egy új városi modellen dolgoznak, és már sok más város követi a példájukat.
Eddig 75 projektet fogadott el a párizsi városvezetés, de nemcsak a tetőkön kezdtek el növénytermesztésbe a városban. Egy korábbi vasúti állomásépületben létrehozott kávézóban például egy ezer négyzetméteres gazdálkodás működik. Több mint 150-féle növényt termesztenek, amelyeket a kávézóban használnak fel. A maradékokat a szintén itt élő csirkék eszik meg, kacsák is vannak, a helyi mézet pedig az egyik legjobbnak választották meg egy nemzetközi versenyen.
A La REcyclerie nevű kávézó.
A tervek szerint 2020-ra pedig Európa legnagyobb városi kertészete is elkészül a városban. Ez a világ egyik legjelentősebb rendezvényközpontjában, a hét pavilonból álló Porte de Versailles-ban lesz majd látható.
Az egyik, jelenleg átépítés alatt álló pavilon tetején hozzák létre a 14 ezer négyzetméteres kertészetet. Amellett, hogy a legnagyobb lesz Európában, a tetőn létrehozott gazdálkodások közül sehol nem lesz ennél nagyobb a világon. A tervek szerint harminc különböző növényfajt termesztenek majd itt, és napi egy tonna zöldséget és gyümölcsöt szedhetnek le nyaranta.
A terményeket a környéken fogják értékesíteni, de lesz egy háromszáz fős étterem is a pavilonban, ahol a kertben termesztett alapanyagokból készült ételeket szolgálják fel. Semmilyen vegyszert nem fognak használni, és a területen lesz lehetőség közösségi gazdálkodásra, azaz helyiek is művelhetnek zöldségeket kisebb parcellákon.
Aeroponikus módszerrel termesztenének, ami azt jelenti, hogy a növények gyökérzete nem termőföldben, hanem szabadon fejlődik speciális tárolókban. A tápanyagokat vízpermet vagy vízköd formájában veszik fel a levegő keringtetésével. Ez a technológia 95 százalékkal alacsonyabb vízmennyiséget igényel, mint a hagyományos termesztés.
Az épülettetők kihasználása amúgy a világ más tájain sem újszerű gondolat, a Guardian éppen egy hete mutatott be egy jakartai lakóparkot, amely egy bevásárlóközpont tetejére épült.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
