Az év eleje óta közel másfél magyarországnyi terület égett le a szibériai tüzek következtében, és úgy néz ki, még egy darabig számíthatunk a további pusztításokra. A Bloomberg beszámolója szerint ugyanis szinte reménytelen, hogy emberi beavatkozással meg lehessen fékezni a lángokat. Pedig már az orosz hadsereg dolgozik a tűzoltáson, sőt, Donald Trump az amerikai közreműködést is felajánlotta (igaz, ezzel Putyin nem kíván élni).
Mindeközben azonban túl lettünk a valaha volt két legmelegebb nyári hónapon, és ennek nyomán a tüzek terjedésének igencsak kedvező, rendkívüli szárazság alakult ki Szibériában. Nem csoda tehát, hogy a térség erdeivel foglalkozó szakértők sosem tapasztaltak korábban a mostanihoz hasonlóan hosszan tartó tűzvészt. Ráadásul most az is kiderült, hogy hova vezetnek az elhibázott kormányzati döntések.
A kritikák szerint az államigazgatás ugyanis nemcsak nehézkesen reagált a mostani tüzek kialakulására, hanem 2015 óta olyan területeket is számon tart, ahol az esetleges tűzvészekkel igazán nem is foglalkozik. Óriási probléma a tűzoltóságok alulfinanszírozottsága is, amit jól mutat a statisztika, miszerint
a hadsereg beavatkozása előtt 3000 tűzoltó és 24 repülőgép az erdőtüzek kevesebb mint négy százalékát tudta eloltani.
A problémát, úgy látszik, a kormány is belátja: Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök elrendelte az ország erdővédelmi stratégiájának felülvizsgálatát.
Krasznojarszk és Irkutszk térségében, ahol a tüzek tombolnak, a helyi lakosok egyre kevésbé bíznak abban, hogy az állam eredményesen fel tud lépni a vészhelyzet elhárításában. És nemcsak központi, hanem helyi szinten is aggasztó a politikusok tehetetlensége. A krasznojarszki kormányzó, Alekszandr Ussz júliusban még azon az állásponton volt, hogy a tűz emberi erővel történő oltása felesleges, sőt, káros is lehet, majd az esőnek kell csillapítania a lángokat. Ahogy a nemzetközi figyelem fokozódott, és a moszkvai vezetők is felismerték a helyzet súlyosságát, Ussz is átértékelte a tűzoltás fontosságát: az utóbbi pár napban már átütő sikernek értékelte, hogy a hadsereg közreműködésével sikerült 753 ezer hektárnyi erdőtüzet eloltani.
Sajnos ennek ellenére még mindig áthatja az égő tajga szaga a térséget, ugyanis a tüzek több mint 900 ezer hektáron továbbra is égnek. Mostanra viszont a helyi és a központi kormányzattól független szakértők is úgy látják, hogy már csak az eső segíthet. Méghozzá hosszan tartó csapadékos időjárásra van szükség, egy-egy felhőszakadás már nem elég, még akkor sem, ha igazán erős. Egyelőre azonban az előrejelzések nem kecsegtetnek a várt nedves léghullámokkal.
Világ
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
