Bár Nyugat-Európában a hőhullám közepette most talán senkinek nem kell bebizonyítani a klímaváltozás tényét, elég egy-egy rövidebb, a szokásosnál hűvösebb időszak, hogy újra megjelenjenek olyan vélemények, miszerint természetesen ciklikus ingadozásról van szó, nincs itt semmi látnivaló. Ők részben olyan múltbeli időszakokra hivatkoznak, mint a kis jégkorszak és a kora középkori meleg periódus, amikor viszonylag jelentősen eltértek a hőmérsékletek a hosszú távú átlagtól, de még az iparosodás előtt voltunk. Ebből pedig az következik szerintük, hogy nem az emberi tevékenység felelős az éghajlatváltozásért.
Bár már a tudósok több mint 99 százaléka szerint igenis az emberiség indította el és táplálja a folyamatot, továbbra is fontosak az erre a kapcsolatra, illetve az éghajlat múltbeli alakulására vonatkozó kutatások. A Nature-ben megjelent legújabb tanulmányok (elérhetők itt, itt és itt) szerzői a világ sok részéről származó 700 adatforrást – korallokat, fák évgyűrűit, tavi üledékeket – elemeztek, amelyekből rekonstruálni lehet az utóbbi kétezer év globális időjárását.
A BBC összefoglalója szerint legfontosabb megállapításuk, hogy a korábbi időjárási anomáliáknak a mértéke és a földrajzi kiterjedtsége is jóval elmarad a 20. századtól kezdődő melegedő periódusétól. Az iparosodás előtt maximum plusz-mínusz fél fok volt a kilengés, míg manapság már egy foknál járunk. Ami pedig a földrajzi lefedettséget illeti, a jelenlegi klímaváltozás lényegében az egész bolygón megfigyelhető, míg a korábbiak mindig legfeljebb csak a felét érintették, ráadásul eltérő időszakokban.
A kis jégkorszak például a Csendes-óceán térségében a 15. században volt a legerősebb, míg Európában az 1600-as években okozta a legnagyobb hidegeket. A középkori – 950 és 1250 közötti – meleg periódus pedig csak nagyjából a Föld felszínének 40 százalékára terjedt ki.
Azt is megállapították, hogy
az iparosodás előtt a vulkánok gyakorolták a legnagyobb hatást az éghajlatra.
Arra nem találtak bizonyítékot, hogy a napsugárzás intenzitásának erősödése befolyásolta volna a globális átlaghőmérsékletet. Azt külön nem vizsgálták, hogy a mostani klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős-e, de eredményeik közvetett módon ezt erősítik meg, hiszen korábban – legalábbis az utóbb kétezer évben – a természetes folyamatok közel sem okoztak ekkora változást.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
