Bár Nyugat-Európában a hőhullám közepette most talán senkinek nem kell bebizonyítani a klímaváltozás tényét, elég egy-egy rövidebb, a szokásosnál hűvösebb időszak, hogy újra megjelenjenek olyan vélemények, miszerint természetesen ciklikus ingadozásról van szó, nincs itt semmi látnivaló. Ők részben olyan múltbeli időszakokra hivatkoznak, mint a kis jégkorszak és a kora középkori meleg periódus, amikor viszonylag jelentősen eltértek a hőmérsékletek a hosszú távú átlagtól, de még az iparosodás előtt voltunk. Ebből pedig az következik szerintük, hogy nem az emberi tevékenység felelős az éghajlatváltozásért.
Bár már a tudósok több mint 99 százaléka szerint igenis az emberiség indította el és táplálja a folyamatot, továbbra is fontosak az erre a kapcsolatra, illetve az éghajlat múltbeli alakulására vonatkozó kutatások. A Nature-ben megjelent legújabb tanulmányok (elérhetők itt, itt és itt) szerzői a világ sok részéről származó 700 adatforrást – korallokat, fák évgyűrűit, tavi üledékeket – elemeztek, amelyekből rekonstruálni lehet az utóbbi kétezer év globális időjárását.
A BBC összefoglalója szerint legfontosabb megállapításuk, hogy a korábbi időjárási anomáliáknak a mértéke és a földrajzi kiterjedtsége is jóval elmarad a 20. századtól kezdődő melegedő periódusétól. Az iparosodás előtt maximum plusz-mínusz fél fok volt a kilengés, míg manapság már egy foknál járunk. Ami pedig a földrajzi lefedettséget illeti, a jelenlegi klímaváltozás lényegében az egész bolygón megfigyelhető, míg a korábbiak mindig legfeljebb csak a felét érintették, ráadásul eltérő időszakokban.
A kis jégkorszak például a Csendes-óceán térségében a 15. században volt a legerősebb, míg Európában az 1600-as években okozta a legnagyobb hidegeket. A középkori – 950 és 1250 közötti – meleg periódus pedig csak nagyjából a Föld felszínének 40 százalékára terjedt ki.
Azt is megállapították, hogy
az iparosodás előtt a vulkánok gyakorolták a legnagyobb hatást az éghajlatra.
Arra nem találtak bizonyítékot, hogy a napsugárzás intenzitásának erősödése befolyásolta volna a globális átlaghőmérsékletet. Azt külön nem vizsgálták, hogy a mostani klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős-e, de eredményeik közvetett módon ezt erősítik meg, hiszen korábban – legalábbis az utóbb kétezer évben – a természetes folyamatok közel sem okoztak ekkora változást.
Világ
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
