Vagy egyre többet eszünk étteremben, vagy egyre kevesebbet csalnak a vendéglátósok
Szinte biztos, hogy 1300 milliárd forintnál is több pénzt hagynak 2019-ben a vendégek a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyeken. Ez nagyjából nyolcadával lenne több, mint a 2018-as költés. A növekedés üteme azonban csak első ránézésre kiugróan magas, az éttermek forgalma ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint évek óta ilyen ütembe bővül.
Sokatmondó adat, hogy miközben 2016-ban még egyetlen olyan hónap sem volt, amikor 100 milliárd forintnál többet költöttünk volna a magyarországi kereskedelmi vendéglátóhelyeken, addig tavaly már hat hónapban is ez volt a helyzet. A nyári csúcson pedig jóval 120 milliárd feletti volt a forgalom, sőt augusztusban a 130 milliárdot karcolta.
A piac egyébként nem nem meglepő módon elég szezonális: nyáron sokkal többen esznek étteremben és ülnek be kocsmákba, mint télen. Az éves mélypontnak számító januárban jellemzően 40-50 százalékkal alacsonyabb a forgalom, mint augusztusban. Ez alapján egyébként idén a nyolcadik hónapban akár a 150 milliárdos bevétel is összejöhet a szektornak, hiszen már januárban is majdnem 80 milliárdot hagytunk a vendéglátóhelyeken.
Tavaly az év egészében kevés híján 1170 milliárd forint volt a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyek összesített forgalma. Ez az egy évvel korábbinál hatodával több, a 2015-ös adatnak pedig szinte pontosan a másfélszerese.
A növekedésnek három összetevője van. Egyrészt egyre többször megyünk ilyen helyekre: tavaly minden hónapban 30-35, az idén pedig már nagyjából 40 százalékkal volt magasabb az értékesítés mennyisége, mint 2015 hasonló hónapjában. Az eladott volumen annak ellenére emelkedik ilyen meredeken, hogy az árak is egyre magasabbak,
a drágulás további 30-40 százalékkal járulhatott hozzá a bevételek megugrásához.
A harmadik nagyon fontos tényező – aminek a hatása az eladott mennyiségben jelenik meg – az ágazat fehéredése. Korábban már írtunk róla, hogy 2010 óta közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás az olyan kormányzati intézkedések hatására, mint például az online pénztárgépek és a cégek közötti online számlázórendszer bevezetése vagy éppen az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) kiépítése. Az egyik leginkább érintett ágazat pedig épp a vendéglátás volt, ahol jelentősen csökkent a be nem vallott bevételek aránya.
A KSH a kiskereskedelmi forgalom egészére meg is becsülte, hogy milyen hatása volt a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésének. Eszerint a forgalom átlagosan több mint 2,5 százalékkal bővült azoknál a vállalatoknál, amelyek bevezették a technológiát. A hivatalnál ezt tekintik gazdaságfehéredési hatásnak.
Az online pénztárgépek miatt a KSH egyébként idén márciusban a hazai vendéglátóhelyek forgalmának mérési módszertanán is változtatott. Az adatokat visszamenőleg is újraszámolták, ami elég jelentős ugrást eredményezett:
az új módszertan szerint havonta átlagosan 6 milliárd forinttal magasabb forgalom adódott,
de volt olyan hónap, amikor a különbség a 10 milliárdot is meghaladta.
Mivel a leírásból nem volt teljesen egyértelmű, megkérdeztük a statisztikai hivataltól, hogy ez minek köszönhető, mekkora a szerepe benne az ágazat fehéredésének. A KSH-nál azt válaszolták, hogy egészen biztosan volt ilyen fehérítő hatás, ami a forgalom növekedését is okozhatta, de a jelentős eltérésnek ebben az esetben nem ez a magyarázata, hanem az, hogy az online pénztárgépek révén kapott adatokat felhasználva a korábbiaknál pontosabb becsléssel tudtak adatokat előállítani.
Érdekesség, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek mellett a statisztikai hivatal külön kezeli a munkahelyi éttermeket, ahol azonban teljesen más tendenciákat lehet tapasztalni. Ezek forgalma szinte egyáltalán nem nőtt az elmúlt négy évben.
Sőt, mennyiségben jelenleg jellemzően havonta 8-10 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítanak le, azaz a bevételük csak azért magasabb némileg a 2015-ösnél, mert emeltek az áraikon. Más kérdés, hogy így is jelentősen, havi 6-12 milliárd forinttal járulnak hozzá a vendéglátóhelyek összesített forgalmához. Méghozzá úgy, hogy a szezonalitás itt épp fordítottja a kereskedelmi egységeknél tapasztalhatónak: nyáron, amikor jóval többen mennek szabadságra, látványosan visszaesik a munkahelyi menzák bevétele, télen és a tavaszi hónapokban viszont magasabb.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
