A Földközi-tenger annyira szennyezett, hogy megfeketedett halakat fognak ki belőle
„Alig maradt néhány hal. Amelyeket mégis kifognak, azok mocskosak. Ha kinyitod a kopoltyújukat, látod, hogy belül feketék” – panaszkodott egy helyi a tunéziai tengerparton a Guardian szomorú képet festő helyszíni riportjában. A víz szennyezettsége Tunéziában – és az egész Földközi-tenger térségében – egyre súlyosabb méreteket ölt.
„Amikor gyerek voltam, a szüleim hagyták, hogy egész nap a strandon játszunk, ússzunk a vízben. Ezek voltak akkoriban a legjobb strandok a környéken. A saját gyerekeimet viszont már máshova viszem” – mondta egy nő a tunéziai főváros, Tunisz egyik tengerparti negyedénél. A Google Maps 2017-es képein is kidomborodnak a kisebb szemétkupacok, a legnagyobb gondot azonban nem is a lakossági hulladék okozza, hanem a nehézipar.
Az előírások alapján a nagyipari termelésnél használt szennyvizet először a keletkezési helyén kell kezelni, majd tovább tisztítják. Hivatalosan azonban a tunéziai szennyvíz mindössze negyedét tisztítják meg, a nagyobbik része egyszerűen beleömlik a tengerbe vagy a folyókba. Ráadásul a kizárólag állami tulajdonba tartozó víztisztítók sem töltik be a szerepüket.
„Őrület, ahogy működnek. Teszteltük a vizet, mielőtt befolyt volna a szennyvíztisztítóba, majd akkor is, amikor kijött. Sok különbség nem volt a vízminőségben”
– mondta a lapnak egy helyi környezetvédelmi szervezet elnöke. A vízben nagy mennyiségű nitrátot, foszfátot és egészségre káros baktériumokat találtak. A kutatási eredményeiket jelezték a kormánynak és a tisztítók építését támogató donoroknak is, mint a Világbank, az EU vagy a német fejlesztési bank, de a helyi környezetvédelmi szervezet szerint nem érdekli őket a szennyezés.
Tunisz mellett több nagyváros partvidéke is érintett, például a második legnagyobb város, Szfaksz és a hatodik legnagyobb, Kábesz környéke. Egész partszakaszok használhatatlanok a strandolásra, és számos olyan része van a tengernek, ahol már nem élnek halak, különösen nagyobb testűek.
Szeméthalmok Libanonban még 2010-ben. Fotó: AFP
A Földközi-tenger szennyezettsége nemcsak Tunéziát érinti. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF júniusi jelentése egészen elborzasztó adatokat közölt a tenger szennyezéséről. A tengert évi több mint 500 ezer tonna műanyag árasztja el,
ami percenként 34 ezer eldobott félliteres PET-palacknak felel meg.
A leggyakoribb hulladéknak a műanyag szatyor és a folpack számít.
A tenger partjainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kilogramm tengeri hulladék halmozódik fel. A legszennyezettebb terület Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik. A legtöbb szemét Egyiptomban, Törökországban és Olaszországban kerül be a vízbe.
Az ENSZ filmje az óceánok szennyezéséről
A Földközi-tenger az egyik legszennyezettebb víz a Földön, a világ vizeinek egy százalékát teszi ki, de a mikroműanyagok hét százalékát tartalmazza. Ez amiatt is különösen aggasztó, mert az ENSZ szerint egy hasonló méretű tengertől sem függ annyi ember, mint a Földközi-tengertől, amelynek 21 ország fekszik a partján.
A helyzet olyan komollyá vált, hogy egy francia lap szerint a Franciaországhoz tartozó Korzika környékén tavasszal egy több tucat kilométer hosszú egybefüggő szemétsziget állt össze. Igaz, a Csendes-óceáni szemétszigettel ellentétben erről azt mondták, hogy leginkább az áramlatok miatt állt össze, és hetek vagy hónapok alatt szétszakadhat.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
