A harmincas évek Németországában a zsidó kisebbség részaránya nem érte el a lakosság egy százalékát, miközben a náci propaganda szerint az ország vagyonának közel egyötödét birtokolta. Ez a becslés nem csak a zsidóellenes indulatok szítására volt alkalmas, hanem ürügyet is adott Hitler számára, hogy különböző módokon megadóztassa és elkobozza a zsidók javait.
Csakhogy ennek egyáltalán nem volt valóságalapja. Ezt igazolta a háborút követően összeállított adónyilvántartásokra hivatkozva egy nemrég megjelent tanulmányában Albrecht Ritschl, a London School of Economics gazdaságtörténet professzora.
A vagyonelkobzás eleinte még csak leginkább a kivándorló vagy a kivándorlást fontolgató zsidókat veszélyeztette. Ausztria 1938-as történő bekebelezése után azonban nem halogatták tovább a nácik a Harmadik Birodalom területén lakó zsidó lakosság kifosztását. Már az ekkori vagyonösszeírások is arról árulkodtak, hogy a zsidók kezében lévő javak messze elmaradnak a várakozásoktól, és hiába számított rá Hitler (vagy legalábbis tett úgy a propaganda kedvéért), nem fogják megteremteni a német hadakozás pénzügyi alapjait.
A fosztogatások sem voltak teljes körűek, az összeírt javaknak csak egy részét vették el az eredeti tulajdonosaiktól. Ennek ellenére a zsidó lakosság tulajdonképpen a teljes vagyonát elveszítette, mert azt a keveset, amit a nácik nem koboztak el, a vészkorszakban kénytelenek voltak felélni. Ritschl szerint azonban a zsákmány az állam szempontjából marginális értékű volt, és akkor az lett volna akkor is, ha tényleg az utolsó garasig mindent elvesznek.
A kutató számszerűen is megbecsülte többféle eljárással, hogy a németországi vagyonnak valójában mekkora része állhatott a zsidó kisebbség tulajdonában.
Az eredményei szerint ez az arány 0,9 és 1,6 százalék között lehetett, ami lényegében alig különbözőik a lakosságban mért 0,8 százalékos részesedéstől.
A náci propaganda ehhez képest mesésen gazdag zsidók tömegeiről harsogva keltett tévhiteket már a harmincas évek elejétől kezdve.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
