Továbbra is napirenden tartja a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásának bevezetését az olasz kormány, a parlament áprilisban el is kezdte megvitatni a javaslatot. A nagyobbik kormánypártot, az Öt Csillagot vezető Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes a javaslat tavaly szeptemberi, első meglebegtetésénél azzal érvelt a boltzár mellett, hogy az a polgárok életkörülményeinek javítását célozza, hogy több idő jusson a családra és a vallásra. Az ötlet támogatói nehezményezték a dolgozókra háruló terheket is, szintén a családdal együtt töltött idő elégtelenségére hivatkozva.
Az ötlettel egyetért a kisebbik kormánypárt, a Liga is, a részleteket illetően azonban nézetkülönbségek vannak a koalíción belül. Az Öt Csillag nagyjából 45 napra záratná be a boltokat az országban, míg a Liga egy puhább verziót javasol, a karácsony és egyéb ünnepnapok előtti időszakokra vonatkozó engedményekkel.
Jelenleg a legnagyobb támogatottsága az olasz parlamentben annak van, hogy a boltok 26 vasárnapon keresztül legyenek zárva, nem számolva az ünnepnapokat, amikor egyébként sem nyitnának ki.
Nem világos, hogy a kezdeményezés megvalósulása kinek tenne jót, első ránézésre ugyanis a két párt szavazóbázisát adó fő csoportok érdekeivel teljesen ellentétes. Az Öt Csillagot támogató fiatal és munkanélküli déliek, illetve a Ligát és a kereskedelem fellendülését támogató északiak csoportjai egyaránt vesztenének a javaslat megvalósulásával.
Egy áprilisban megjelent, az Öt Csillag javaslatát alapul vevő elemzés szerint a vasárnapi boltzár 150 ezer munkahely megszűnésével és az olasz GDP 0,5 százalékának kiesésével járna. Ez a változás csak tovább rontaná az amúgy is stagnálás közeli állapotban lévő olasz gazdaság kilátásait, és tovább nőne az OECD-s és EU-s viszonylatban is magas, 11 százalékos munkanélküliség.
A vasárnapi boltzár ellenzőit azonban némi megnyugvással töltheti el, hogy nem valószínű a két kormányzó párt megegyezése a közeljövőben, a Bloomberg információ szerint az egyezkedés még hónapokig elhúzódhat.
Amúgy is kétséges, hogy a jogszabály beváltaná a hozzá fűzött reményeket. Magyarországon lakossági és piaci nyomásra, illetve a politikai arcvesztés elkerülése érdekében megszüntették a vasárnapi boltzárat, Lengyelországban pedig a lakosság és a kereskedők is elégedetlenek a rendszerrel. Ráadásul – a kormányzati szándékkal ellentétesen – eddig a nagy kereskedelmi láncok az intézkedés nyertesei.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
