Győzelmet hirdetett a szaúdi koronaherceg a korrupció elleni háborúban. Mohamed bin Szalmán nagyjából 15 hónapja húzott egy még a saját mércéjével mérve is merészet, és bebörtönöztette az ország gazdasági elitjének tekintélyes részét a rijádi Ritz-Carlton luxushotelbe. Az ajánlat nagyjából úgy szólt, hogy mondjanak le az állam javára a vagyonuk egy részéről, különben mindenféle további kellemetlenséggel kell számolniuk.
Hivatalosan a korrupció elleni fellépéssel indokolták az akciót, aminek biztosan volt némi alapja, de ember legyen a talpán, aki ezen a téren igazságot tesz abban az országban, ahol eléggé összefolynak az állam és az igen kiterjedt család bevételei.
Mindenesetre a napokban a koronaherceg vezette korrupcióellenes bizottság azt tette közzé, hogy 87 embertől 107 milliárd dollárnak megfelelő összeget gyűjtött be készpénzben, értékpapírokban, vállalati részesedésekben és ingatlanokban. Ez a jelenleg körülbelül 30 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg a magyar GDP háromnegyede.
Akkora összeg tehát, amennyit Magyarország 9 hónap alatt megtermel.
A részleteket nem hozták nyilvánosságra, azt leszámítva, hogy egymilliárd dollár a nemzeti gárda korábbi parancsnokától származik. Az adatok ellenőrzése a Bloomberg cikke szerint az ingatlanok és tőzsdén kívüli cégek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa híján lényegében lehetetlen.
A hírügynökség néhány gazdag szaúdi sorsát is összefoglalta. A leggazdagabbnak számító Al-Valíd bin Talál herceg – akit Orbán Viktor 2014-ben kitüntetett a Magyar Érdemrend középkeresztjével – már egy éve, 83 napi fogság után elhagyhatta a Ritz-Carltont.
A történtekről annyit árult el, hogy egy bizalmas megállapodást írt alá a kormánnyal, de az üzleti birodalma rendben működik. Erről azonban a befektetők nincsenek teljesen meggyőződve, az érdekeltségeinek nagy részét összefogó Kingdom Holding részvényei 22 százalékot estek az őrizetbe vétele óta. Jelentős részben ennek tudható be, hogy vagyona 4 milliárd dollárral 15 milliárdra csökkent.
A korábban rengeteget utazó üzletember a hírek szerint nem hagyhatja el Szaúd-Arábiát. Ez több más üzletemberre is vonatkozik, az országon belül pedig megfigyelés alatt tartják őket.
Az ország második leggazdagabb embere, Mohamed al Amúdi sokkal hosszabb időre tűnt el, és végül január 27-én engedték szabadon a szaúdi hatóságok. Korábban azt közölték, hogy korrupció és megvesztegetés miatt bíróság elé állítják. A Bloombergnek egy ismerőse most azt mondta, hogy az üzletember egészsége rendben van.
Al Amúdi a kettővel korábbi király, az 1982 és 2005 között uralkodó Fahd idején alapozta meg a vagyonát egy kormányzati szerződéssel. Ma már azonban érdekeltségeinek csak a töredéke található az országban, ezek tulajdonjoga jelenleg bizonytalan. Vagyonának nagy részét a Svédország legnagyobb olajipari vállalatának számító Preem teszi ki, amelynek egyetlen részvényese. Az etiópiai származású üzletember szülőhazájában a legnagyobb magánbefektetőnek számít, ahol termőföldeket, kávéültetvényeket, aranybányákat, szállodákat és olajcéget is birtokol.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
