A kőolaj globális ára az egyik legérdekesebb dolog a világon, hiszen szinte minden tényező hat rá, ami a világban számít és érdekes: a globális gazdasági növekedés, a nagyhatalmi politika, a technológiai fejlődés, a piaci spekuláció és még ezer dolog. De a kőolaj szerepe változóban van, és a leginkább az éghajlatváltozás az, ami hosszú távon korlátozhatja a keresletet iránta.
A G7 podcast vendége ezen a héten Pletser Tamás, az Erste olaj és gázpiaci elemzője – a közelmúltban megjelent írásait itt lehet olvasni -, akivel átbeszéljük a kőolaj, az energetika és az éghajlatváltozás aktuális kérdéseit. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra klikkelve lehet elindítani (vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Pletser szerint most részben tényleg azért tankolunk olcsóbban, mint néhány hónapja, mert egy szaúdi halálosztag megölt egy újságírót. De ennél érdekesebb, hogy Szaúd-Arábia de facto ura, Mohamed bin Szalmán koronaherceg zsarolható helyzetbe került, és nem tűnik alkalmasnak arra, hogy modernizálja országát.
Azért alakul néhány aprónak tűnő hír miatt ilyen nagy mértékben a kőolaj ára, mert ennél a terméknél mind a kereslet, mind a kínálat rugalmatlan, azaz csak nagyon lassan alkalmazkodnak a szereplők az árak változásához.
Az éghajlatváltozás problémája egyre súlyosabb lesz Pletser szerint a következő években, mivel sem a technológia nem áll rendelkezésre, sem a politikusok ösztönzői nem jók: ha egy politikus választhat a jelenbeli növekedés és a klímakatasztrófa elkerülése között, akkor biztosan az előbbit választja, és a potyautas jelenséget is ösztönzi a kérdés megoldásának szükségszerűen globális jellege. Hiába értékelődik át tehát a fosszilis energiahordozók szerepe, központi világkormány nélkül nagyon nehéz lesz a kérdés megoldása. Ezzel együtt jó lenne, ha az éghajlatváltozás miatt kitermelhetővé váló óriási sarkvidéki kőolaj inkább ott maradna, ahol most van, tehát a föld alatt.
A beszélgetésen szóba kerül még a közelmúltban talált román földgázvagyon és a horvátországi Krk szigetre tervezett cseppfolyósított földgáz terminál is. Pletser szerint mindenképpen biztató Magyarország szempontjából, hogy a Földközi-tengeren több helyen óriási gázlelőhelyeket találtak (Ciprus, Izrael, Egyiptom), ez csökkentheti Magyarország függését az orosz gáztól.
A kontextus kedvéért idetettem egy ábrát a Brent típusú kőolaj dollárárfolyamának utóbbi 15 évéről:
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
