Pénteken adott hírt arról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy Ferihegyen a pénzügyőrök mintegy négy tonna hamisított Lego formatervezésű játékot foglaltak le. A több mint 1,3 millió építőelemet tartalmazó szállítmányt Kínában adták fel egy ukrajnai lakcímmel rendelkező személynek.
Miután felmerült a gyanú, hogy a játékok szellemi tulajdonjogot sérthetnek, a pénzügyőrök megkeresték a Lego jogi képviselőjét, aki megállapította, hogy a termékek mind hamisítványok, és kérte a megsemmisítésüket. Ezt el is rendelték, amihez a küldemény címzettje is hozzájárult. A hamis termékekkel okozott kár majdnem 20 millió forintra tehető.
Eddig tartott a NAV közleménye, de kíváncsi voltam, hogy pontosan mit jelent a megsemmisítés, illetve nem lehetett volna-e más sorsa a játékoknak. A lefoglalt ruhákat és cipőket ugyanis például – miután eltávolították róluk a hamis márkajelzéseket – gyakran segélyszervezetek kapják meg, hogy rászorulóknak juttassák el. Ugyanez lesz a sorsuk a feldarabolt hamis raklapoknak, amelyeket eltüzelhetnek.
Ebben az esetben azonban nem ez történt, a szóban forgó játékok nem kerültek rászoruló gyerekekhez vagy őket segítő intézményekhez. Ezt a NAV azzal magyarázta, hogy míg az eredeti áruk gyártója garantálja termékének a biztonsági, egészségügyi és egyéb megfelelőségét, ez nem érvényes a hamisítványok esetében. Mivel ezek eredete ismeretlen, így azt sem lehet tudni, hogy milyen – akár egészségre káros – összetevőket tartalmaz.
Ebből adódóan egy egyszerű gyermekjáték esetén sem vállalható az a kockázat, hogy karitatív célra felajánlva egészségkárosodást okoz
– hangsúlyozta a NAV.
A jogszabályok szerint*az ilyen esetekre a 608/2013/EU rendelet által meghatározottakat kell alkalmazni egyébként a visszatartott termékek sorsa a jogtulajdonosokon múlik, ők állapítják meg a termék eredetiségét, majd ennek nyomán születik döntés arról, hogy az árut tovább lehet engedni, vagy pedig szabálysértési, vagy büntetőeljárást kell indítani. Ha a hamisított termék teljes mértékben forgalomképtelen és a karitatív célú felajánlás sem jöhet szóba, akkor meg kell semmisíteni.
Ennek pontos menete függ a termékek jellegétől és anyagától. A megsemmisítés módját és helyszínét ezek vizsgálata után választják ki. A NAV erre azt a példát adta meg, hogy a veszélyes elektronikai hulladékok égetőbe kerülnek. Ami nem hangzik valami jól, de ha az égetés 1200 Celsius-fok felett történik, akkor legalább dioxin nem keletkezik a veszélyes vegyi anyagokból.
Ebben az esetben a játék építőelemek megsemmisítése daráló/aprító géppel történt. Kis mennyiségű szállítmányok esetében a megsemmisítés történhet a jogtulajdonosok által biztosított mozgatható géppel, míg nagy szállítmányok esetében – így ebben az esetben is – ez hulladékkezelő központokban történik. Az ilyen hulladékkezelőknél darálásra vagy égetésre is lehetőség van – jegyezte meg a NAV.
Darálás után remélhetőleg inkább anyagában hasznosítják majd újra a műanyag elemeket. (Már ha nem a papírdobozokkal és az instrukciókat tartalmazó füzetekkel együtt darálták le őket.) Ebben az esetben nem tudni, hogy pontosan milyen műanyagról van szó, de az eredeti építőkockákról azt írja a Lego, hogy a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonlóan újrahasznosítható. Igaz, azt is leírják, hogy az újraöntésre már nem alkalmas építőkockákkal energiát termelnek, azaz minden bizonnyal elégetik.
Élet
Fontos