Olcsóbb lehet a narancs, de ebbe belerokkannak a spanyol termelők
Óriási pánik van a spanyol mezőgazdaságban, az idei narancsszezon a katasztrofális kezdés után gyakorlatilag összeomlott. A piacot elárasztotta a déli féltekéről, elsősorban Dél-Afrikából érkező dömpingáru, amely úgy lenyomta az árakat, hogy a spanyol termelők a csőd szélén állnak. Választhatnak, hogy rájuk rohad a termés jelentős része, vagy mentik a menthetőt, és a mandarint, illetve a narancsot eladják ipari felhasználásra, lének.
A spanyolok árban képtelen versenyezni a dél-afrikaiakkal, főleg az eltérő munkaerőköltségek miatt. A spanyolokat eddig többé-kevésbé jól védte az uniós szabályozás, de idén ezen a pajzson is méretes rést ütöttek az afrikaiak.
A szabályok elvileg úgy vannak kitalálva, hogy a spanyol termelőknek ne kelljen közvetlenül versenybe szállni az olcsó importtal. Afrikából vámmentesen csak június 1. és október 15. között érkezhet étkezési narancs az unió kikötőibe, utána november 30-ig már szezonális vámot kell fizetni, amelynek az a célja, hogy az ekkor már szállításra kész spanyol termés fölé emelje az import árát. December 1. és május 31. között pedig úgy védik az uniós termelőket, hogy a vámot csak akkor kell megfizetni, ha az import ára egy bizonyos, évente előre meghatározott érték alá esik.
A legfontosabb, november 30-ig érvényes szezonális vám értéke azonban minden évben csökken
a felek közötti kereskedelmi szerződés szerint, hogy aztán a tervek szerint öt éven belül teljesen meg is szűnjön. Főleg ez az, amibe a spanyol termelők már most kezdenek belerokkanni.
A kisebb vámtételekkel egyidőben ugyanis a dél-afrikai termelők elkezdtek átállni olyan fajták termesztésére, amelyeknek érése jobban egybeesik a spanyol csúcsszezonnal. Ennek következtében idén már jóval több a dél-afrikai narancs a boltokban, mint az elmúlt években, ráadásul 2018-ban az időjárási körülmények spanyol szempontból annyira szerencsétlenek voltak, hogy a két ország főszezonját még jobban egymásra csúsztatták.
A spanyol érdekvédők a kormány segítségét kérték, konkrétan azt, hogy a madridi minisztérium lobbizzon az unióban még nagyobb védelemért. A dél-afrikai termelők viszont azt mondják, hogy a spanyolok elaludtak, és nem olyan új fajtákat termesztenek, amelyeket a vásárlók manapság jobban kedvelnek. Aztán pedig protekcionista intézkedésekkel akarják rákényszeríteni a kevésbé divatos narancsukat az európai fogyasztókra.
Mindenesetre a dél-afrikai import növekedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik, ami azt is jelenti, hogy idővel a magyar boltokban is lejjebb kúszhatnak az árak. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben mennyibe került a mandarin és a narancs Magyarországon.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
