Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban
Állami hivatalok túlóra-statisztikái alapján a magyar politika legfelsőbb fórumai mögötti intézményekben nem nagyon ismerik a túlóra fogalmát.
Míg a szerdán botrányos körülmények között elfogadott törvénymódosítással évi 400 munkaóra túlórát tennének lehetővé, az Országgyűlés munkavállalói – amiben ugyan a képviselők nincsenek benne, a stábjuk azonban igen – csupán átlagosan 18,8 óra túlmunkára vállalkoztak tavaly, de a köztársasági elnök munkatársai még ennek a felét sem túlóráznak egy év alatt.A parlament működtetése az Országgyűlés Hivatala feladata. A képviselők kiszolgálása és az óriási épület fenntartása nem kis feladat, 2018 októberében összesen 886-an dolgoztak ezen, közülük 824-en főállásban.
A 2017-es év statisztikai alapján azt vizsgáltuk, hogy a főállásban dolgozó munkavállalók az országházban mennyire voltak aktív túlórázók. Az elérhető adatok alapján az országos átlag alatt teljesítenek a parlamenti dolgozók:
Az országgyűlésben megszokott túlóraszint hússzorosára emelte a tegnapi napon a parlament az éves túlórakeret mértékét.
Amint az alábbi grafikonunkon látható, a parlamenti alkalmazottak túlórája alig észrevehető a napi munkaidő mellett. Ennek mértéke azért nem éri el sose a 8 órát, mert ebben nem veszik figyelembe a szabadság és a táppénz idejét.
Az Országgyűlésben csak napi 4,5 percet tett ki a túlóra átlagos értéke 2017-ben. A 400 órás túlóra azt jelenti, hogy napi 96 percet kell túlórázni – ha minden egyes munkanapot figyelembe veszünk. Ha a szabadságokat és néhány nap táppénzt is figyelembe veszünk, akkor már közel két óra napi pluszmunkát is jelenthet a tegnap elfogadott új törvény.
Talán azért sem olyan motiváltak a túlórázásban az országház dolgozói, mert a magyar átlagbérek feletti a jövedelmük: idén októberben a fizikai alkalmazottak bruttó átlagbére 387 ezer forint volt, a szellemi foglalkoztatottaké 670 ezer forint. A KSH legfrissebb, szeptemberei adatai szerint a hazai átlagkereset bruttó átlagkereset 324 ezer forint volt.
A parlamenti képviselők nem alkalmazottjai az Országgyűlés Hivatalnak, és nem is munkabért, hanem tiszteletdíjat kapnak. A képviselők azonban segítőkkel és stábbal dolgoznak együtt, és nekik már az Országgyűlés Hivatala a munkáltatójuk. A törvényi rendelkezés szerint képviselőcsoportonként 13 köztisztviselőt lehet felvenni, és minden ötödik képviselő után további kettőt. Ezek alapján összesen 163 fő lehet a parlamenti alkalmazottak közül a segítő, az alábbi megoszlásban:
- Fidesz: 59
- Jobbik: 21
- KDNP: 19
- MSZP: 19
- DK: 15
- LMP: 15
- Párbeszéd: 15
A köztársasági elnök munkatársai még kevésbé aktívak túlóra terén: 2015-ben 8,4 órát túlóráztak egész évben. Sajnos frissebb adatokat nem tudunk adni, mert nem töltötték fel a honlapjukra.
Pedig az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján minden állami hivatalnak és cégnek a statisztikai adatszolgáltatásait nyilvánosan elérhetővé kell tenni a honlapján. Különösen problémás, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal sem tölti fel megfelelően az adatokat, a munkaügyi statisztikái például csupán 2015 decemberéig érhetők el. Keresetük a hivatalt, hogy mi a visszásság oka, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
Közélet
2026-ra tolhatja a hazai nagyberuházások beindulását Trump vámháborúja
Az ipar válságának elhúzódása miatt eljöhet az a pont is, amikor a gyártók már nem tartalékolják tovább a munkaerejüket.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
