Kivégeztek két devizakereskedőt Iránban, mert a vádak szerint manipulálták a piacot. A nemzetközi sajtó már korábban is írt Vahid Mazlouim ügyéről, akit júliusban hivatalosan azért tartóztattak le, mert a vezetése alatt álló hálózat nagy mennyiségű – állítólag két tonnányi – aranyérmét halmozott fel, hogy manipulálja az árakat.
Augusztusban Irán nagyhatalmú vallási vezetője, Hámenei ajatollah engedélyezte olyan speciális törvényszékek felállítását, amelyek a pénzügyi visszaélésekkel gyanúsítottak ügyében járnak el. Ezek a bíróságok azóta több embert is halálra ítéltek, a kivégzéseket gyakran élőben közvetítette az állami tévé – emlékeztet a BBC.
Mazlouimot és a hálózatához tartozó másik férfit akasztással végezték ki. Az utóbbiról annyit közölt az egyik iráni hírügynökség, hogy az aranyérmék értékesítésében vett részt.
A halálbüntetést általánosságban is ellenző Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog szerint tilos halálbüntetést alkalmazni nem élet elleni bűncselekmények megtorlására. Emellett a gyorsított bírósági tárgyalás során semmibe vették az eljárási szabályokat.
A devizakereskedőkkel szembeni drákói fellépés azt követően kezdődött, hogy az Irán elleni amerikai szankciók ismételt életbe léptetése padlóra küldte az iráni riál árfolyamát.
A lakosság azóta kétségbeesetten igyekszik megtakarításait olyan értékálló eszközökbe menekíteni, mint az arany és a dollár, ezek beszerzése nagyon gyakran azonban csak a feketepiacon lehetséges. Vagy még ott sem. A Bloomberg Businessweek pár hónapja ezt egy olyan iráni anya esetével illusztrálta, aki azért kuporgatott, hogy a pénzt euróra átváltva a Magyarországon fogorvosnak tanuló lányát segíthesse. De amikor a riál árfolyama összeomlott, hiába keresett olyan devizakereskedőt, akinél ezt megtehette volna.
A riál dollárral szembeni 70 százalékos leértékelődése, illetve az olajexport szankciók miatti csökkenése hatalmas csapást mért az iráni gazdaságra, nőtt az infláció, egyre nehezebbé vált a megélhetés. Emiatt több helyen tüntetések indultak, amelyeket a rendszer mindig igyekszik csírájában elfojtani. Ilyen helyzetben szinte adja magát a devizakereskedők bűnbakká nyilvánítása függetlenül attól, hogy elkövették-e a terhükre rótt cselekményeket.
Az iráni kormány áprilisban állapított meg hivatalos riál-dollár árfolyamot, ám ahogyan az a devizaválság által sújtott országokban általában lenni szokott, ezen a szinten az átlagember nem juthat keményvalutához. Itt jön képbe a feketepiac, ahol a realitásokat tükröző árfolyamon lehet dollárhoz jutni – ám ez a tevékenység természetesen illegálisnak számít.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
