Mintegy százötven nyugdíjas szövetkezet van ma Magyarországon, de számuk hamarosan csökkenni fog. A G7 úgy tudja, hogy a szervezetek egy része december 31-gyel lehúzza a rolót. A többi szövetkezet sem látja derűsen a jövőt, de egyelőre kivárnak.
Január 1-től, ha egy nyugdíjas ismét beáll dolgozni, akkor nem veszíti el a nyugdíját, sőt további kedvezmények is megilletik. A munkabéréből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. Ezzel a kormány lényegében a korábban saját maga hozott korlátozást oldotta fel.*Éppen a Fidesz-kormány vezette be azt a jövedelemhatárt, ami felett megvonták a nyugdíjat. Az új szabályok értelmében nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni abban az esetben, ha az illető jövedelme elérte a minimálbér 12-szeresét, illetve ha valaki nyugdíj mellett dolgozik. Ezek a szabályok az öregségi nyugdíjra és a nők 40 programmal nyugdíjba vonulókra érvényesek csak.
Az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezeti rendszer. A 2017. július 1. óta létező szövetkezeti formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa az egyre kezelhetetlenebb munkaerőhiányt a versenyszférában.
Azoknak a cégeknek, amelyek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, kisebb közterhet kellett befizetniük az államkasszába. Ez változik januártól, nem lesz szükség a nyugdíjas szövetkezetek közreműködésére.
Az elmúlt bő egy évben 148 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy 45 ezer taggal. Igaz, a tagság nem jelenti azt, hogy az illető dolgozik is. Ezek a szervezetek elég sokat fektettek abba, hogy felállítsanak egy jól működő infrastruktúrát, kiépítsék a kapcsolataikat a munkaadókkal és magukhoz vonzzák a nyugdíjas potenciális munkavállalókat.
Megkerestünk néhány szövetkezetet. A név nélkül nyilatkozók között voltak olyanok, amelyek egyelőre az év végéig terveznek, aztán meglátják, mit hoz a jövő. De van olyan is, amely nem vár ki, év végével lehúzza a rolót. Mások abban bíznak, hogy a nyugdíjasok továbbra is rajtuk keresztül helyezkednek el.
Némi reménymorzsát jelenthet, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és szeretik a munkaidejüket rugalmasan beosztani. Ilyen jellegű állásokat sok esetben csak a nyugdíjas szövetkezetek tudnak biztosítani. Ezt úgy kell elképzelni, mint a diákmunka-szervezeteket, amelyek partnervállalkozásai nem nézik, hogy személy szerint ki jön éppen, a lényeg, hogy valaki elvégezze a munkát.
Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője a G7-nek elmondta, az elmúlt bő egy évben azt tapasztalták, hogy a szövetkezetben 70 százalékban nők dolgoznak. Ennek az az oka, hogy ők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, és utána sokuk még szívesen vagy – az alacsony nyugdíj miatt – kényszerből tovább dolgozna.
Általában 3-4 napos munkahetet vállalnak, és a legnépszerűbbek a hatórás állások.
Az is jellemző a nyugdíjasokra, hogy a korábbi képzettségüknek megfelelő vagy előképzettséget nem igénylő állásokat fogadnak el. A könyvelői állások igen népszerűek, ezeket igen hamar feltöltik. Emellett a kiskereskedelemben is sokan vállalnak munkát.
Nyerges szerint az építőiparban korlátlan számú üres munkahely van, de nehéz fizikai munkát nem szívesen végeznek a nyugdíjasok. A férfiak jelenleg 63,5 évesen mehetnek nyugdíjba, így érthető, hogy nem egy építkezésen akarnak egy kis mellékest keresni.
Pataki Zoltán, a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a szervezetük adatbázisában hozzávetőleg 600 regisztrált érdeklődő van, 15 százalékuk férfi, a többi nő. Jelenleg százan dolgoznak aktívan. Az ő tapasztalata szerint általában heti 3-5 napot dolgoznak a nyugdíjasok, 4-6 órás állásban. Itt is elmondták, hogy a rugalmas beosztást preferálják.
Ezt erősítette meg Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke is a G7-nek. A szakember szerint a legtöbben a kereskedelemben, könyvelő irodáknál helyezkednek el, és a könnyű fizikai is igen népszerűek. Sok nyugdíjasnak találnak a szakmájának megfelelő munkát is.
A szövetkezet tagjai között a nyolc általánostól az egyetemi végzettséggel rendelkezőkig mindenki képviselteti magát. Hasonlóan a többi szervezethez, a hatórás munkanapokat kedvelik a nyugdíjasok, heti 3-4 alkalommal mennek dolgozni. Emellett nem ritka a napi nyolc órás munka sem. A nyugdíjasok azonban teljesen elzárkóznak az éjszakai munkavégzéstől.
A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten céginformációs szolgáltató. Akkor még csak 36 ilyen szövetkezet működött az országban, számuk ma már 148-ra nőtt. A legtöbb szervezet Budapesten (41 db) és Pest megyében (32 db) található. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik még több ilyen szervezet.
Ezzel le is fedik a munkaerőhiánytól leginkább szenvedő régiókat.
Hiába szaporodtak gomba módjára a nyugdíjas szövetkezetek, a tavalyi pénzügyi beszámolóik alapján csak 632 millió forint árbevételt értek el, vagyis az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladta meg a 4,3 millió forintot.
Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le. Igaz, ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.
Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett. A nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése akkor még szintén váratott magára, de januártól erre már nem lesz sok esély.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
