Mintegy százötven nyugdíjas szövetkezet van ma Magyarországon, de számuk hamarosan csökkenni fog. A G7 úgy tudja, hogy a szervezetek egy része december 31-gyel lehúzza a rolót. A többi szövetkezet sem látja derűsen a jövőt, de egyelőre kivárnak.
Január 1-től, ha egy nyugdíjas ismét beáll dolgozni, akkor nem veszíti el a nyugdíját, sőt további kedvezmények is megilletik. A munkabéréből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. Ezzel a kormány lényegében a korábban saját maga hozott korlátozást oldotta fel.*Éppen a Fidesz-kormány vezette be azt a jövedelemhatárt, ami felett megvonták a nyugdíjat. Az új szabályok értelmében nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni abban az esetben, ha az illető jövedelme elérte a minimálbér 12-szeresét, illetve ha valaki nyugdíj mellett dolgozik. Ezek a szabályok az öregségi nyugdíjra és a nők 40 programmal nyugdíjba vonulókra érvényesek csak.
Az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezeti rendszer. A 2017. július 1. óta létező szövetkezeti formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa az egyre kezelhetetlenebb munkaerőhiányt a versenyszférában.
Azoknak a cégeknek, amelyek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, kisebb közterhet kellett befizetniük az államkasszába. Ez változik januártól, nem lesz szükség a nyugdíjas szövetkezetek közreműködésére.
Az elmúlt bő egy évben 148 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy 45 ezer taggal. Igaz, a tagság nem jelenti azt, hogy az illető dolgozik is. Ezek a szervezetek elég sokat fektettek abba, hogy felállítsanak egy jól működő infrastruktúrát, kiépítsék a kapcsolataikat a munkaadókkal és magukhoz vonzzák a nyugdíjas potenciális munkavállalókat.
Megkerestünk néhány szövetkezetet. A név nélkül nyilatkozók között voltak olyanok, amelyek egyelőre az év végéig terveznek, aztán meglátják, mit hoz a jövő. De van olyan is, amely nem vár ki, év végével lehúzza a rolót. Mások abban bíznak, hogy a nyugdíjasok továbbra is rajtuk keresztül helyezkednek el.
Némi reménymorzsát jelenthet, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és szeretik a munkaidejüket rugalmasan beosztani. Ilyen jellegű állásokat sok esetben csak a nyugdíjas szövetkezetek tudnak biztosítani. Ezt úgy kell elképzelni, mint a diákmunka-szervezeteket, amelyek partnervállalkozásai nem nézik, hogy személy szerint ki jön éppen, a lényeg, hogy valaki elvégezze a munkát.
Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője a G7-nek elmondta, az elmúlt bő egy évben azt tapasztalták, hogy a szövetkezetben 70 százalékban nők dolgoznak. Ennek az az oka, hogy ők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, és utána sokuk még szívesen vagy – az alacsony nyugdíj miatt – kényszerből tovább dolgozna.
Általában 3-4 napos munkahetet vállalnak, és a legnépszerűbbek a hatórás állások.
Az is jellemző a nyugdíjasokra, hogy a korábbi képzettségüknek megfelelő vagy előképzettséget nem igénylő állásokat fogadnak el. A könyvelői állások igen népszerűek, ezeket igen hamar feltöltik. Emellett a kiskereskedelemben is sokan vállalnak munkát.
Nyerges szerint az építőiparban korlátlan számú üres munkahely van, de nehéz fizikai munkát nem szívesen végeznek a nyugdíjasok. A férfiak jelenleg 63,5 évesen mehetnek nyugdíjba, így érthető, hogy nem egy építkezésen akarnak egy kis mellékest keresni.
Pataki Zoltán, a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a szervezetük adatbázisában hozzávetőleg 600 regisztrált érdeklődő van, 15 százalékuk férfi, a többi nő. Jelenleg százan dolgoznak aktívan. Az ő tapasztalata szerint általában heti 3-5 napot dolgoznak a nyugdíjasok, 4-6 órás állásban. Itt is elmondták, hogy a rugalmas beosztást preferálják.
Ezt erősítette meg Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke is a G7-nek. A szakember szerint a legtöbben a kereskedelemben, könyvelő irodáknál helyezkednek el, és a könnyű fizikai is igen népszerűek. Sok nyugdíjasnak találnak a szakmájának megfelelő munkát is.
A szövetkezet tagjai között a nyolc általánostól az egyetemi végzettséggel rendelkezőkig mindenki képviselteti magát. Hasonlóan a többi szervezethez, a hatórás munkanapokat kedvelik a nyugdíjasok, heti 3-4 alkalommal mennek dolgozni. Emellett nem ritka a napi nyolc órás munka sem. A nyugdíjasok azonban teljesen elzárkóznak az éjszakai munkavégzéstől.
A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten céginformációs szolgáltató. Akkor még csak 36 ilyen szövetkezet működött az országban, számuk ma már 148-ra nőtt. A legtöbb szervezet Budapesten (41 db) és Pest megyében (32 db) található. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik még több ilyen szervezet.
Ezzel le is fedik a munkaerőhiánytól leginkább szenvedő régiókat.
Hiába szaporodtak gomba módjára a nyugdíjas szövetkezetek, a tavalyi pénzügyi beszámolóik alapján csak 632 millió forint árbevételt értek el, vagyis az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladta meg a 4,3 millió forintot.
Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le. Igaz, ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.
Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett. A nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése akkor még szintén váratott magára, de januártól erre már nem lesz sok esély.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
