Nem ez a legjobb szakasza az európai gazdaságnak: miután tavaly már úgy tűnt, hogy beindul rendesen a növekedés, most újra lassulni kezdett. Az Eurostat ezen a héten közzétett adataiból kiderül, hogy míg a GDP-növekedés éves üteme 1,7 százalékra esett vissza az eurozónában, addig az infláció 2,2 százalékra emelkedett (ez a GDP esetében a harmadik negyedévet, az infláció esetében pedig október hónapot jelenti).
Az árakat egyelőre főleg az energia nyomja felfelé – ez a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmét is csökkenti -, a gazdasági növekedést pedig a kereskedelmi háború veszélye miatt lanyhuló beruházói bizalom, illetve a német autógyártás húzza vissza elsősorban. Ez az előre mutató indikátorok szerint nem is fog változni túlzottan a közeljövőben. Ez Magyarországnak is nagyon veszélyes, hiszen az eurozónába tart a magyar kivitel túlnyomó többsége. További rossz hír, hogy az övezet régi-új problémaországában, Olaszországban augusztusról szeptemberre 80 ezer ember elvesztette a munkáját, miközben a növekedés is nagyot fékezett a harmadik negyedévben.
A részletes adatokból az is látszik, hogy változatlanul él az eurozóna régi problémája, tehát hogy a tagállamok teljesen más úton járnak. Németországban már inkább a monetáris politika szigorításának kellene a napirendre kerülnie, hiszen itt már alig vannak szabad kapacitások és munkaerő, ezért sokkal valószínűbb, hogy az árak emelkedni fognak. Ugyanekkor viszont Olaszországban rengeteg okból fenn kell tartani a laza pénzpolitikát (nem utolsósorban azért, mert évek óta csak az Európai Központi Bank vásárolja az olasz államadósságot). A gond pedig az, hogy nem folytathat egyszerre kétféle monetáris politikát az EKB.
Az eurózóna hosszú távú gondjaira a közös gazdasági kormányzás kiterjesztése jelenthetne megoldást. Merkel német kancellár és Macron francia elnök meggyengülése – és ezzel párhuzamosan a populisták térnyerése – azonban hosszú időre betehet ezeknek a terveknek.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
