Nem ez a legjobb szakasza az európai gazdaságnak: miután tavaly már úgy tűnt, hogy beindul rendesen a növekedés, most újra lassulni kezdett. Az Eurostat ezen a héten közzétett adataiból kiderül, hogy míg a GDP-növekedés éves üteme 1,7 százalékra esett vissza az eurozónában, addig az infláció 2,2 százalékra emelkedett (ez a GDP esetében a harmadik negyedévet, az infláció esetében pedig október hónapot jelenti).
Az árakat egyelőre főleg az energia nyomja felfelé – ez a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmét is csökkenti -, a gazdasági növekedést pedig a kereskedelmi háború veszélye miatt lanyhuló beruházói bizalom, illetve a német autógyártás húzza vissza elsősorban. Ez az előre mutató indikátorok szerint nem is fog változni túlzottan a közeljövőben. Ez Magyarországnak is nagyon veszélyes, hiszen az eurozónába tart a magyar kivitel túlnyomó többsége. További rossz hír, hogy az övezet régi-új problémaországában, Olaszországban augusztusról szeptemberre 80 ezer ember elvesztette a munkáját, miközben a növekedés is nagyot fékezett a harmadik negyedévben.
A részletes adatokból az is látszik, hogy változatlanul él az eurozóna régi problémája, tehát hogy a tagállamok teljesen más úton járnak. Németországban már inkább a monetáris politika szigorításának kellene a napirendre kerülnie, hiszen itt már alig vannak szabad kapacitások és munkaerő, ezért sokkal valószínűbb, hogy az árak emelkedni fognak. Ugyanekkor viszont Olaszországban rengeteg okból fenn kell tartani a laza pénzpolitikát (nem utolsósorban azért, mert évek óta csak az Európai Központi Bank vásárolja az olasz államadósságot). A gond pedig az, hogy nem folytathat egyszerre kétféle monetáris politikát az EKB.
Az eurózóna hosszú távú gondjaira a közös gazdasági kormányzás kiterjesztése jelenthetne megoldást. Merkel német kancellár és Macron francia elnök meggyengülése – és ezzel párhuzamosan a populisták térnyerése – azonban hosszú időre betehet ezeknek a terveknek.
Közélet
2026-ra tolhatja a hazai nagyberuházások beindulását Trump vámháborúja
Az ipar válságának elhúzódása miatt eljöhet az a pont is, amikor a gyártók már nem tartalékolják tovább a munkaerejüket.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
