Jelölnék az élelmiszereken Dániában, hogy mennyire rombolják a környezetet
Dániában született egy törvényjavaslat, amely előírná, hogy az élelmiszereken jelölni kell, azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A környezetvédelmi miniszter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását.
Amennyiben kifejlesztik a környezettudatos jelölőrendszert, az a többi országot is a tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönözheti – írja a Global Citizen.
A kezdeményezés egy 38 pontból álló környezetvédelmi intézkedéscsomagnak a része, amit a dán kormány nemrég mutatott be. A tervbe beletartozik a kevésbé szennyező tömegközlekedésre, a hatékony és modern mezőgazdasági stratégiák kialakítására és a környezetbarát szállítmányozásra való törekvés is.
A környezettudatos élelmiszercímkék megvalósításához a kormány együttműködne az élelmiszerboltokkal, ezért egyeztetéseket kezdeményeznek a kereskedelmi szektor szereplőivel és az élelmiszergyártó cégekkel.
Az élelmiszer termesztésének, feldolgozásának és szállításának is jelentős hatása van a környezetre. Éppen ezért, ha bevezetnék a címkézést, akkor a fogyasztók is beleszólhatnának, hogy hogyan állítsák elő a cégek az élelmiszert, fontos üzenetet küldve az élelmiszeriparnak, és az élelmiszerpazarlást is csökkentené.
A mezőgazdasági és élelmiszergyártó vállalkozásokat képviselő dán élelmiszertanács szerint ugyanakkor fontos, hogy a környezetbarát élelmiszereknek nem szabad a tápanyagérték rovására mennie, annak is fontos szerepet kell játszania a vásárlók döntésében. Mert ugyan egy üveg szódának alacsony az ökológiai lábnyoma, nem tápláló.
Nem lesz könnyű megbízhatóan meghatározni minden egyes élelmiszer ökológiai lábnyomát. Fontos, hogy például a húshelyettesítő növényi termékeknél azt is jelölni kell, hogy a gyakran összetevőként szereplő szója termesztése milyen környezeti hatásokkal jár.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint 821 millió alultáplált ember él a Földön és az éhezők száma növekszik. Ezért fontosabb, mint valaha, hogy a fogyasztók és az élelmiszeripar is tegyenek az élelmiszerpazarlás ellen.
Az élelmiszerpiramis tetején szereplő feldolgozott élelmiszerek jellemzően sok eljáráson mennek keresztül, mielőtt ehetővé válnak és ezért általában rengeteg energiát használnak fel. Ezeknek az élelmiszereknek köszönhető ezért a legtöbb légszennyezés.
A húsnak is óriási az ökológiai lábnyoma. Ha az amerikaiak csak 10 dekával csökkentenék a heti marhahús-fogyasztásukat, már akkor annyival csökkenne az USA károsanyag-kibocsátása, mintha 4-6 millió autó eltűnne az utakról.
A hal- és tenger gyümölcsei fogyasztás is környezetromboló, mivel a halászhajók minden évben 130 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Emellett a fogyasztói kereslet hajtotta túlhalászás is rombolja az óceánok ökoszisztémáját.
A legkörnyezetbarátabb élelmiszerek az élelmiszerpiramis alján szerepelnek. Ezek a gyümölcsök és a zöldségek, amik organikusak és helyben termesztettek.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
