Az olasz koalíciós kormány az utolsó pillanatban megegyezett a jövő évi költségvetés tervezetéről, ám abban még mindig benne vannak a drága választási ígéretek. Ezek miatt az Európai Bizottságnak komoly ellenvetése is lehet. A brüsszeli testület, ami már korábban is figyelmeztette az új olasz kormányt az uniós költségvetési szabályok betartására, egy héten belül mond véleményt az éjjel benyújtott tervezetről, és ezt úgy kell tennie, hogy ne szítsa tovább a populisták haragját.
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke szerint nem lehetnek elnézőek az olaszokkal, mert akkor a többi ország a fejükhöz vágná ezt.
Matteo Salivini miniszter, a kormánykoalícióban résztvevő Liga vezetője szerint ez a költségvetés nem fog csodákat tenni, de több százezer fiatal számára teremt munkalehetőséget.
Giovanni Tria, a közelmúltban látványosan háttérbe szorított pénzügyminiszter arra számít, hogy a tárgyalások tovább folytatódhatnak a 2,4 százalékra tervezett jövő évi költségvetési hiányról az Európai Bizottsággal, ugyanis az olasz kormány abból nem kíván engedni, szerinte erre szükség van, hogy beindítsák a lassuló olasz gazdaságot. A márciusban leköszönt kormány 0,8 százalékos hiányt tűzött ki célul a jövő évre, aminél az új kormány hiánycélja jóval nagyobb, azonban Tria szerint a gazdaság lassulása miatt már így is 2 százaléknál jár a deficit.
A Brüsszelbe elküldött törvényjavaslat szerint a növekedés jövőre 1,2 százalékról 1,5 százalékra nőne a költségvetési lazítások miatt, azonban nélkülük csak 0,9 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta pedig 10,6 százalékról 9,8 százalékra csökkenne, ami ha tényleg megvalósulna, akkor 2012 óta először kerülne 10 százalék alá az állástalanok aránya.
A költségvetési hiányt ugyan jövőre eleresztenék, a következő években a tervek szerint fokozatosan csökkenne, 2020-ban 2,1 százalékra, 2021-ben pedig 1,8 százalékra. A javaslatban szereplő előrejelzések szerint az államadósság szintje is tovább csökkenne a GDP-arányában, a jövő évi 130 százalékról 2020-ban 128,1 százalékra.
De Maio elmondta, hogy a jövő év első negyedében vezetnék be a szegényeknek járó alapjövedelmet, ami a választási kampányuk alapját képezte. Ezen túlmenően 38 évnyi szolgálati idő után lehetővé teszik a nyugdíjazást azok számára, akik elérik a 62 évet, ami szintén szembemegy az előző kormány nyugdíjkorhatár-emelő intézkedéseivel. Ám Salvini szerint ennek köszönhetően 400 ezer munkanélküli fiatal jut majd munkához. Az eurózóna többi tagországának vezetői és az Európai Bizottság sem ért egyet az intézkedésekkel.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az extra költéseket más intézkedésekkel fedezik, például csökkentik a legmagasabb nyugdíjakat, ami három év alatt 1 milliárd eurós megtakarítást eredményezhet. Emellett a bevándorlók helyett inkább a családtámogató intézkedésekre költenének többet, és a banki kamatfizetések után járó adókedvezményeket is csökkentenék.
Salvini és Di Maio már többször jelezte az Európai Bizottságnak, hogy nem visszakoznak a választási ígéreteiktől. Tria pénzügyminiszter ugyanakkor próbálta a két miniszter egyes ötleteit megakadályozni, ugyanis neki az is a feladata, hogy megnyugtassa a befektetőket és Brüsszelt.
A bizottság október 5-én küldött levelet az olasz pénzügyminiszternek, melyben figyelmeztette a kormányt, hogy a korábbi költségvetési tervek jelentősen eltértek az előző kormány adósságcsökkentésre tett ígéreteitől. A 130 százalékos GDP-arányos olasz államadósság abszolút értékben a legnagyobb Európában, míg a gazdaság méretéhez képes a második legnagyobb az EU-ban. Ugyan a költségvetési hiány a maastrichti egyezményben foglalt 3 százalék alatt van bőven, a bizottság az államadósság csökkentése céljából kisebb deficitet kér az olasz kormánytól.
Világ
Fontos