Az iparági szereplők sem értik, hova tűnt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisából 2017 végén egyik negyedévről a másikra hirtelen közel negyedmillió tévé-előfizetés. Szeptember közepén írtunk róla, hogy a KSH egy akkor közzétett kiadványa furcsa anomáliát mutat egy korábbi időszakban. A jelentés szerint 2017 utolsó hónapjaiig folyamatosan és dinamikusan nőtt a tévé-szolgáltatást megrendelők száma, akkor azonban egyszer csak beszakadt, és hirtelen eltűnt a rendszerből bő 200 ezer előfizetés.

Megpróbáltuk körbejárni, hogy a piacon ebből mit láttak, és mi lehet az oka a változásnak, legnagyobb megdöbbenésünkre azonban az iparági szereplők is teljesen értetlenül álltak a dolog előtt. Ők ugyanis semmi ilyesmit nem tapasztaltak. A téma a szeptember végi Internet Hungary konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén is előkerült, úgy tudjuk, a szereplők meg is egyeztek abban, hogy megkeresik a KSH-t.

Mit mutatnak az adatok?

A KSH adatai már önmagában is furcsák, különösen akkor, ha más, a statisztikai hivatal által közölt idősorokkal is összevetjük őket. Azt már a korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy lemorzsolódók nagy többsége korábban nem kizárólag tévészolgáltatásra fizetett elő, hanem úgynevezett triple-playre, azaz a tévé mellett egy csomagban vezetékes telefont és internetet is megrendelt.

Igen ám, de miközben az ilyen három az egyben szolgáltatások száma több mint 200 ezerrel csökkent, a bekapcsolt vezetékes fővonalból csak kétezerrel volt kevesebb 2017 végén, mint három hónappal korábban, az internet-előfizetések száma pedig még emelkedett is. Magyarul úgy tűnik, hogy kétszázezer embernek csak a tévénézésből lett egyik pillanatról a másikra elege, a szolgáltatáscsomag többi részét megtartotta.

Még érdekesebbé teszi a képletet, ha megnézzük, technológia alapján milyen tévé-előfizetéseket érintett a változás. A kábeltévét megrendelők száma ugyanis nemhogy csökkent volna, de húszezerrel még nőtt is az érintett időszakban, a „sugárzott jelátviteli technológiát használó előfizetésből” viszont bő negyedmillióval lett kevesebb három hónap alatt. Utóbbi arányaiban is radikális változás: a KSH-adatok szerint tulajdonképpen minden hatodik előfizetés megszűnt.

Nem dobták ki százezrek a parabolát

A „sugárzott jelátviteli technológiát használó előfizetés” alatt hagyományosan – különösen, ha csomagokban gondolkodunk – a műholdas tévét érti a szakma. Ilyenből azonban kevesebb van, mint vezetékesből, így a negyedmilliós visszaesést nemcsak, hogy észrevették volna a szektorban, de valószínűleg az egész ágazatot megrázta volna, és a hír ennek megfelelően a nagyközönséghez is eljut.

Egy adminisztratív hiba vagy az adatközlők körének változása azonban okozhat ilyen változást észrevétlenül, erre utaló jel pedig volt is. A UPC-nek ugyanis nagyságrendileg épp annyi műholdas előfizetője van, mint amennyi eltűnt a rendszerből, márpedig a cégnél épp a közelmúltban volt tulajdonosváltás, ami ezt az üzletágat eltérően érintette, mint a többit. A Vodafone májusban jelentette be, hogy 10,8 milliárd euróért megveszi a tévészolgáltatót a Liberty Globaltól (illetve átvállaltak még 7,6 milliárd eurónyi adósságot is), ám a műholdas szegmens kimaradt az ügyletből. Ennek megfelelően ezt ettől kezdve eltérően is kezelték a Libertynél, amelynek már a féléves jelentésében is kicsit másképp jelentek meg a számok, mint korábban.

Igen ám, de az ügyletet csak jóval később jelentették be, mint ahogy az itteni előfizetések elpárolgására sor került volna. Ráadásul a KSH lapunkkal azt közölte, hogy a csökkenés nem egy piaci szereplő miatt történt, és az adatszolgáltatói körben sem volt változás, azaz a Liberty továbbra is küldi a számokat.

Bekavartak az okostelefonok

Mindez azt jelenti, hogy a csökkenés valószínűleg nem a műholdas piacon történt, és ezt támasztják alá a KSH-hoz hasonlóan a szektort időről időre szintén felmérő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai is. Náluk ugyanis nyoma sincs annak, hogy érdemben csökkent volna tavaly év végén a parabola antennával tévézők száma. Bár a szegmens folyamatosan szűkül, pont abban a negyedévben lényegében stagnálást mutattak a számok.

Nem ez az egyetlen eltérés azonban az NMHH és a KSH vonatkozó adatai között. Miközben a kábeltévés adatok lényegében megegyeznek a két szervezet statisztikáiban, a vezeték nélküliekben már évek óta jelentős különbségek vannak. Ráadásul a KSH számai még a negyedmilliós zuhanás után is sokkal magasabbak.

A magyarázat az, hogy míg a médiahatóság kizárólag a műholdas szolgáltatásokat veszi számításba a vezeték nélkül előfizetéseknél, addig a KSH a „nem helyhez kötött sugárzott jelátviteli technológiát” is. Utóbbi alatt pedig tulajdonképpen a mobilszolgáltatók online tévészolgáltatását értik, már ha az nem vezetékes csomaghoz kötött.

Ilyen szolgáltatások – mint például Telenor MyTV-je vagy a Magyar Telekom TV Go-ja, amiket a statisztikai hivatal nevesít is a felméréshez összeállított kérdőívben – már jó ideje elérhetőek a piacon, és sokan arra számítottak, hogy idővel az otthoni tévé-előfizetéseknek is valós kihívói lehetnek. Bár utóbbi egyelőre nem történt meg, az előfizetések száma szépen emelkedett az elmúlt években, így indokolt lehet őket szerepeltetni a statisztikákban.

A KSH adatvédelmi okokra hivatkozva nem árult el részleteket arról, pontosan honnan tűnt el a negyedmillió előfizetés, a visszaesés okait firtató kérdéssorunkra küldött válaszukban azonban utaltak arra, hogy részben ebben a körben kell keresni őket. Mint írták, „a szolgáltatók folyamatosan új digitális technológiákat vezetnek be (…ilyen például az okostelefonokon történő televíziózás), ennek következtében például a nagy nemzetközi sportesemények idejére megnövekszik a hazai felhasználók száma”.

Nem a vizes vb-t nézték mobilon

Ez valóban létező folyamat, a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők is arról beszéltek, hogy nyáron, és különösen a népszerűbb sportesemények környékén többen fizetnek elő mobilos tévészolgáltatásra, kihasználva, hogy ezt akár egy hónapra is megtehetik. Igen ám, de egyrészt 2017 nyarán nem igazán volt ilyen rendezvény (hacsak a vizes vb-t nem tekintjük annak, de iparági forrásaink szerint a budapesti esemény nem hozott érdemi mozgást ezen a területen) másrészt annyi előfizető azért nincs, hogy a teljes statisztikát ennyire meg tudja mozgatni egy-egy sportesemény.

Mobilos online tévét ugyanis legfeljebb néhány százezren rendelnek meg külön. Ténylegesen ennél többen tévéznek okostelefonon, ám például a UPC a meglévő ügyfeleinek pluszban adja ezt a szolgáltatást, így ők definíció szerint nem szerepelhetek a KSH számaiban. Mindez azt jelenti, hogy a 250 ezres visszaesés tulajdonképpen a piac lenullázásával lett volna egyenértékű, márpedig erre nem került sor. Forrásaink szerint volt ugyan mozgás a piacon 2017 végén, de ez legfeljebb pár ezer, esetleg néhány tízezer előfizetést érinthetett.

Ha tehát tényleg ez a kör mozgatta meg a KSH számait, akkor a szolgáltatók mást láttak, mint a statisztikai hivatal, ami azért furcsa, mert a KSH ugye tőlük kapja az adatokat. Mindenesetre a szektorban tényleg nem értik a visszaesést, 

többekben az is felmerült, hogy a korábbi adatokkal lehetett valami probléma, és most állt helyre a világ rendje.

Ez a magyarázat azért sem elképzelhetetlen, mert a nagy zuhanás előtt – bár nem egyik pillanatról a másikra, hanem több negyedév alatt – de hasonló felfutás volt a számokban. Így éves szinten nem is volt visszaesés, sőt 2016 vége és 2017 vége között néhány tízezerrel még nőtt is a mobilon tévézők és a műholdas adást nézők tábora.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat KSH Magyar Telekom NMHH Telenor tévé-előfizetés UPC Vodafone Olvasson tovább a kategóriában