Bár hivatalosan még nincs államcsőd, gyakorlatilag megkezdte az erre való felkészülését Venezuela. A hosszú évek óta komoly gazdasági gondokkal küzdő ország elnöke, Nicolas Maduro csütörtökön bejelentette: az aznap lejáró 1,1 milliárd dolláros tartozását még kifizeti az állam (egészen pontosan a tulajdonában lévő olajipari vállalat, a PDVSA), ezt követően azonban átrendezik az adósságukat. Magyarul a hitelezők valószínűleg később, és csak kevesebb pénzt kapnak vissza, mint ami járna nekik.
A döntés nem meglepő, a kivitelezése azonban több okból sem lesz egyszerű. Egyrészt hatalmas összegről van szó: a Bloomberg szerint Venezuela 143 milliárd dollárral tartozik külföldi hitelezőknek (a Wall Street Journal korábban 100 és 150 milliárd közötti adósságról írt), amivel szemben kevesebb, mint 10 milliárd dollárnyi devizatartalék áll.
Ráadásul a diktatórikus kormányzás miatt az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az országgal szemben. Ezek értelmében pedig amerikaiak nem vehetnek venezuelai kötvényeket, így nem is tárgyalhatnak az adósság átstrukturálásáról. A tiltás egyébként a kötvénytulajdonosoknak sem jó, hiszen lényegében ellehetetleníti, hogy hozzájussanak a pénzükhöz.
A két ország kapcsolatán valószínűleg az sem javít, hogy Maduro az elnökhelyettest, Tareck El Aissamira bízta az adósság átstrukturálásának kivitelezését. Aissami azonban az USA-ban feketelistára került, miután szerintük a politikus egy droghálózatot üzemeltet, amely tonnaszámra szállította a kokaint a Venezuelából, Mexikón keresztül az Egyesült Államokba.
Bár Venezuelában az elmúlt öt évben lett igazán látványos a válság, a gazdaság mélyrepülése ennél jóval korábban kezdődött. A mostani elnök elődje Hugo Chavez még 2002-ben egy puccs leverését követően vette kezébe a helyi pénzpiac irányítását. Központilag rögzítette a dollár és a helyi pénz, a bolívar árfolyamát, és meghatározta, hogy előbbiből mennyit tarthat magánál a lakosság illetve a cégek. Persze a külföldi befektetőket, illetve a piacot pont nem érdekelte, hogy Chavez szerint hány bolívart ér egy dollár, ezért az elnök által rögzített mesterséges, és a tényleges (de Venezuelában feketepiaci) árfolyam teljesen elszakadt egymástól.
Az elnök nem a legjobb módját választotta az idővel fenntarthatatlanná vált helyzet kezelésének: az általa megálmodott árfolyamon bolívarért dollárkötvényeket adott el a lakosságnak, akik ezt természetesen továbbadták külföldre. Így az ország külső adósságállománya hatalmasra duzzadt. Mindezt ráadásul akkor sikerült elérni az alapvetően olajiparára építő országban, amikor az olaj ára az egekben volt, így az államnak hatalmas bevételt hozott az export.
Innentől kezdve pedig egyértelmű volt, hogy ha egyszer változik a helyzet az olajpiacon, Venezuela gazdasága sem áll meg a talpán. Így is lett, amikor 2015-re összeomlott az olajpiac, a kivitelből származó bevételek visszaesése válságba taszította az országot. A GDP ötödik éve csökken, tavaly például több mint hatodával zsugorodott a gazdaság. Mindeközben hiperinfláció van, az árak csak az idén 800 százalékkal emelkedtek jövőre pedig ennél is nagyobb mértékben fognak. Az országban lényegében nincs étel, a lakosság éhezik, és több mint százan haltak eddig meg a kormány ellenes tüntetésekben is. Részben utóbbi miatt léptek életbe a teljes patthelyzethez vezető amerikai szankciók is.
Világ
Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
