Spanyolországban és Portugáliában több helyen is 45 foknál melegebb volt árnyékban a hétvégén. Az 1977-ben Athénban mért 48 fokos európai rekord nem dőlt meg, de Európa-szerte forrnak fel az emberek. Az északi féltekén több helyen hetek óta tartó hőség számtalan módon hat az emberiségre, az élővilágra, sőt, a földrajzi körülményekre is. Csak néhány példa erre:
Egy friss tanulmány szerint jelenleg az ezekhez hasonló események még rendkívülinek számítanak. Évente az európaiak átlagosan öt százaléka szembesül extrém időjárással, mint például hőhullámmal, áradással vagy aszállyal. A klímaváltozás miatt viszont az várható, hogy a század második felére ezek rendszeres kísérői lesznek az életünknek: az európaiak kétharmadát fogják közvetlenül érinteni az időjárási extremitások.
Míg korábban tízévente volt egy, mostanihoz hasonló hőhullám Európában, újabban minden második évben érkezik egy ilyen. “Ez egyértelmű jele a klímaváltozásnak: a hőhullámok nem feltétlenül durvábbak, de egyre gyakoribbak” – mondta egy francia klímakutató, François-Marie Bréon a New York Times-nak. Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa is arról beszélt, hogy “egy új valósággal állunk szemben”.
A mostani extrém időjárás látványosan sújtotta Portugáliát. A hőhullám előtt szokatlanul hűvös volt a nyár, a korábbinál többször volt szeles és borús az idő. Aztán megérkezett a hőség, és Lisszabonban közel 47 fokos volt a hőmérséklet. A közelben lakik egy portugál haverom, aki azt írta, hogy soha életében nem tapasztalt még olyan hőséget, mint most.
“A legnagyobb probléma az volt, hogy nem bírtam aludni. A házamban nincs hűtési rendszer, és csak rosszabb lett, amikor kinyitottam az ablakot. Hideg zuhanyokat toltam az éjszaka közepén, de félóránként felébredtem arra, hogy teljesen át vagyok izzadva. Napközben is nehéz volt elviselni. Az utcára nem lehet kimenni, de otthon sem maradhattam, ami eléggé kiszolgáltatottá tett” – írta. Portugáliában éjszaka is 30 fok körüli hőmérsékleteket mértek.
Amikor a múlt szombaton megérkezett a hőség, még nem foglalkozott a figyelmeztetésekkel, és a barátaival elmentek egy motorral másfél órányira lévő tengerparthoz. A motorozás után egy erdőn át húsz percet kellett sétálniuk, de többször meg kellett állniuk bevizezni magukat. Azt írta, a hőség miatt fájt a feje, hányingere volt és azt hitte, hogy el fog ájulni. A hőség végül pár nap alatt közel harminc fokkal esett vissza, kedd délben már 20 fok volt Lisszabonban.
A haverom a hőséget megelőző szokatlanul hűvös idő miatt csak hétszer-nyolcszor volt a strandon, pedig csak öt percre lakik az óceántól. Az ő esete is azt vetíti előre, hogy az extrém időjárás egyre nagyobb súllyal fogja meghatározni a hétköznapjainkat. A gazdasági károk, a fogyasztási szokások vagy az egészségügyi kockázatok mellett a kultúrára is nagy hatása lesz. Svédországban például a soha nem tapasztalt erdőtüzek miatt betiltották a grillezést, amelynek komoly hagyománya van az országban.
Bár az északi országokat nem sújtotta ilyen forróság, a mostani hőhullám is megmutatta, hogy a klímaváltozás nem teszi élhetőbb helyekké őket. Az Oxford University kutatói szerint északon gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet a globális átlagnál. Idei adatok azt mutatják, hogy minél közelebb van egy hely az Északi-sarkkörhöz, annál nagyobb a különbség a korábbi átlagokhoz képest.
Világ
Fontos