Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
4,5 százalékra módosította a kormány az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be Nagy Márton csütörtökön a közösségi oldalán.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a nyugdíjasok átlagosan 39 600 forint kompenzációt kapnak novemberben.
Felülnézet: a kormány a várható éves átlagos infláció mértékével növeli a nyugdíjakat a jogszabály szerint. Ha a valós érték ennél magasabb, akkor novemberben fizet korrekciót. Az idei költségvetést 3,2 százalékos inflációval tervezték, így ennyi volt a nyugdíjemelés is januárban.
Ez azt jelenti, hogy – miként korábban előre jeleztük – idén a nyugdíjasok tulajdonképpen kényszerhitelezik a magyar államot. (Tavaly viszont jól jártak a kormány inflációs tévedésével.)
Ráadásul lehet, hogy a miniszter által jelzettnél nagyobb mértékben hitelezik: friss előrejelzésében az Erste 5,5 százalékos idei inflációt vár, a CIB Bank 5 százalékosat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,5-5,1 százalékos áremelkedést jelez előre.
Miért fontos ez? Bár az idei költségvetést kivételesen tavaly az év végén fogadták el (nem a közepén), így is elég gyorsan hivatalossá vált az egyik alapvető szám tarthatatlansága. A gazdasági növekedésre és a hiányra vonatkozó szám módosításáról egyelőre nem esett szó, pedig ezek teljesülése is kétséges.
Ez rossz fényt vet a magyar állam gazdálkodására, aminek a magasabb hitelfelvételi költségeken keresztül mindannyian megfizetjük az árát.
Előzmények: Orbán Viktor tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági növekedésének 3 és 6 százalék között kell lennie. A költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedésre alapozták, amit ősszel az elemzők még nagyjából reálisnak tartottak, a jegybank előrejelzése akkor még 2,7-3,7 százalék volt.
Számokban: az azóta megjelent adatok miatt az elemzői várakozások sokat romlottak. Az Erste és a CIB Bank egyaránt 2 százalékos GDP-növekedést vár idénre, és ehhez számolnak az év második felében termelésbe lévő gyártókapacitásokkal is.
A jegybank úgy fogalmaz, hogy az új hazai gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok „2025 végén és 2026 elején” kezdhetik meg a termelést. Ezzel együtt 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedést vár idén az MNB.
Ami a hiány illeti, a kormány idei célja 3,7 százalék, 2026-ra pedig 2,9 százalékról 3,5-re emelték az előrejelzést. Az év első két hónapjának hiánya az éves terv 41,8 százalékát teszi ki. A cél teljesítésére azonban ennél nagyobb veszély, ha a növekedés lényegesen kisebb lesz a tervezettnél.
Az MNB szerint idén 3,5-4,3 százalék lehet az államháztartási hiány. Ez magasabb az Európai Unió által elvárt 3 százalékos deficitnél.
Alulnézet: az MNB szerint a reáljövedelmek 2,9-3,7 százalékkal nőhetnek idén, korábban 3,7-4,4 százalékos emelkedést jeleztek 2025-re.
Érdekesség, hogy az MNB tényként közli, hogy október 1-től indul a nyugdíjasok áfa-visszatérítése a tejtermékek, a zöldségek és a gyümölcsök vásárlása után. A jegybank a 2023-as fogyasztási adatokra hivatkozva úgy számol, a visszatérítés átlagosan havi 4-5 ezer forint lehet átlagos nyugdíj mellett.
A forint árfolyamában az Erste lassú gyengüléssel számol: az euró-forint árfolyamot év végére 415-re várja, a dollár-forint árfolyamot pedig 380,7-re. A CIB Bank erre az évre átlagosan 405,9-es euró-forint árfolyamot jelez előre.
Mi következik? A Standard and Poor’s hitelminősítő április 11-én vizsgálja felül Magyarország besorolását, amely jelenleg még éppen befektetésre ajánlott, stabil kilátással.
A hitelminősítés szempontjából is fontos a magyar uniós források sorsa, ez azonban továbbra is több mint bizonytalan. Arról, hogy ezáltal mennyit veszíthet Magyarország, a G7 is beszámolt.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.