Bár korábban volt olyan terv, hogy a jegybanki alapítvány beolvadjon a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), a kirobbant botrány és a vagyonvesztés miatt ez most aligha reális. Ezzel pedig tovább maradhat fenn az MNB negatív tőkehelyzete.

Előzmények: a Matolcsy György vezette MNB 2014-ben hozta létre 266 milliárd forint vagyonjuttatással a jegybank alapítványokat, amelyek 2019-re összeolvadtak.

• Az utóbbi napokig úgy lehetett tudni, hogy az alapítvány vagyona gyarapodott, és 2023 végén 283 milliárd forintot tett ki.
• Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése azonban súlyos problémákat és katasztrofális pénzügyi helyzetet tárt fel az alapítványnál és vagyonkezelőjénél.

Idézet: „Az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van” – írta az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke az MNB elnökének idén januárban az ÁSZ jelentése szerint.

• „Bevételi és forráslehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget” – írta Matolcsy György akkor még MNB-elnök az ÁSZ elnökének az alapítványról és vagyonkezelőjéről.

Miért fontos ez? Botrányos, ami a több százmilliárdos alapítványi vagyonnal történt, ráadásul a kecskeméti egyetem vagyona is veszélybe került, ezekkel kapcsolatban érdemes elolvasni a Telexről belinkelt cikkeket.

• A történtek nehezebbé teszik az új jegybankelnök munkáját is. Varga Mihály megígérte, hogy leépíti az MNB alaptevékenységen felüli aktivitását, és nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy megvalósítja azt a még 2020-ra datálható tervet, hogy a jegybanki alapítvány vagyona visszakerüljön a jegybankhoz, azaz végső soron a magyar államhoz.
• Ez a mostani botrány és az alapítványnál azonosított pénzügyi káosz nyomán azonban ez rövidtávon aligha reális, hiszen ezzel az új jegybanki vezetés magára húzná az egész problémahalmazt.

Számokban: a papíron több százmilliárdos vagyon jól jött volna az MNB-nek, amelynek tőkehelyzete – alapvetően az infláció elleni küzdelemben magasra emelt kamatok miatt – 2023-ban súlyosan negatívba fordult.

• Ez csak azért nem kényszerített ki költségvetési tőkepótlást, mert megváltoztatták a jegybanktörvényt, amely most már csak azt mondja ki, hogy ha a saját tőke „hosszabb ideig” a 10 milliárdos jegyzett tőke szintje alatt van, akkor a költségvetésből biztosítani kell, hogy „elfogadható időn belül” összeérjen a kettő.
• Mint az alábbi grafikonon is látszik, a legfrissebb ismert, 2024. közepi állapot szerint a kettő különbsége 1775,9 milliárd forint.

Felülnézet: mint látszik, a helyzet javult valamelyest 2023 végéhez képest, alapvetően az alapkamat csökkenése és a forint gyengülése miatt.

• Ez a két tendencia ugyan folytatódott a második félévben is, idén azonban egyelőre nem: az alapkamat szinten maradt, a forint pedig erősebb, mint év végén.
• A tavalyi első félévben még mindig erősen veszteséges volt az MNB, a saját tőke hiánya főleg a forint gyengülésének köszönhetően csökkent.

• Így ha arra várnak a döntéshozók, hogy az MNB majd saját maga ledolgozza a veszteségét, akkor az akár hosszú éveket is igénybe vehet.

Igen, de: vannak nemzetközi példák a negatív tőkehelyzet melletti jegybanki működésre, és 2023-ban az Európai Központi Bank is elfogadta, hogy három-öt év alatt rendezze tőkehelyzetét az MNB.

Mi következik? A tőkevesztés ledolgozása alacsony kamatszint és gyengébb forint mellett menne aránylag könnyen. Ezek viszont fokoznák az inflációs kockázatokat, így elég nehéz helyzetben vette át Varga Mihály az MNB vezetését. Egyelőre mindenesetre az infláció elleni küzdelemre kell koncentrálnia a jegybanknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankraAz ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInflációs természet vagy inflációs politika: a magyar külön út kockázataiNincs euróátvételi céldátumunk, a kormány tolerálja az inflációt és könnyen nyúl a közvetett adókhoz, így válik tartós trenddé a forint belső és külső gyengülése.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz infláció jegybank Magyar Nemzeti Bank matolcsy györgy mnb mnb alapítványok Varga Mihály Olvasson tovább a kategóriában