A Volkswagen tárja ki a kaput kínai riválisai előtt?
Kínaiak vásárolnák fel a Németországban feleslegessé váló Volkswagen-gyárakat. Európa legnagyobb autógyártója két üzemben is leállítja a termelést a tervek szerint, és a Reuters azt írja, a menedzsment nyitott az osnabrücki gyár eladására a kínaiaknak.
Miért fontos ez? A német autóipar jelképének számító VW gyárainak felvásárlásával Kína hosszútávon is megvetné a lábát Európa legnagyobb gazdaságában. A befektetés stratégiailag is fontos: a németországi telephelyekkel Kína megkerülhetné az Európai Bizottság által kivetett elektromos autós védővámokat, és versenyképesebbé válhatna a többi európai gyártóval szemben.
- Ennek a folyamatnak a része a BYD szegedi gyárépítése is. A Reutersnek a vállalat azt mondta, hosszútávú céljai vannak Európában, amelyek függetlenek a rövidtávú belpolitikai kilátásoktól.
Számokban: a Volkswagen tervei szerint a 340 embernek munkát adó drezdai gyárat idén, a 2300 embert foglalkoztató osnabrücki gyárat pedig 2027-ben állítanák le.
Igen, de: a Reuters forrása szerint a befektetés a februári németországi választások kimenetelétől is függ. A még hivatalban lévő kormány célja a gazdaság függetlenítése Kínától, Annalena Baerbock külügyminiszter rendszerszintű riválisnak nevezte az országot, és diktátornak Hszi Csinping elnököt.
Felülnézet: az Európát néhány éve megrázó inflációs sokk és az ezt követő globális gazdasági visszaesés miatt mérséklődött a kereslet az új autók iránt. A legutóbbi negyedévekben csökkent a Volkswagen eladásainak száma, a kínai elektromosautó-gyártók viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
- Az S&P Global Mobility stagnálásra számít idén az európai piacon, de ha Donald Trump vámmal sújtja az európai gyártókat, akkor a termelés akár vissza is eshet.
Mi következik? A Gartner csütörtökön közzétett jelentése szerint Kína dominanciája az elektromosautó-iparban tovább nőhet 2025-ben, az európai és észak-amerikai gyárak pedig a rájuk nehezedő nyomás hatására vagy visszafogják a termelést, vagy bezárnak.
- A kínai autógyártók alacsonyabb munkaerő-költségű uniós országokban, vagy Törökországban, esetleg Marokkóban nyithatnak gyárakat. A Gartner várakozásai szerint az elektromos buszok, autók, furgonok és teherautók eladása 17 százalékkal nőhet ebben az évben, 2030-ra pedig az autógyártók kínálatának legalább fele elektromos lesz.
- Az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 4 százalékkal nőhet a járműipari forgalom Európában az elektromosautó-piac bővülésének köszönhetően. Az autógyártók az uniós szabályozás változása miatt sok elektromos modelljüket 2025-ben dobják piacra. Az EIU 20,4 százalékra becsüli az elektromos autók arányát az idei forgalomban.
Alulnézet: a magyar kormány által erre az évre tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés nagyban függ attól, hogy a debreceni CATL- és BMW-, illetve a szegedi BYD-gyár mennyire tudja felfuttatni a termelést az év során.
Vállalat
Nehéz elhinni, de nem jut elég pénz a nagy sportberuházásokra
Egyre kevesebb a milliárdos tao-projekt, ráadásul ezeknél sem tudnak belekezdeni a pénz összegyűjtésébe, mivel rendre kimerül a kormány által biztosított keret.
Szép lassan bekeríti Budapest belvárosát Tiborcz a szállodáival
Az újabb vásárlással már öt szálloda köthető a miniszterelnök vejéhez a főváros belső részein, pár év múlva pedig kilencre emelkedhet ez a szám.
Új magyar médiapiaci szaklap indult
Dgtl.hu néven indult a reklámpiaccal, nyomtatott és internetes sajtóval, a tévés piaccal, illetve a rádiókkal kapcsolatos hírekkel foglalkozó új szaklap.
Fontos
Keményebb kézzel terelheti a szakképzés felé a diákokat a kormány
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Még 2025 elejére sem tudták kiheverni a magyarok az EU-rekorder inflációs sokkot
Csak a lakosság harmada számít arra, hogy javulni fog a helyzete, ami nem is meglepő, hiszen itthon okozott leginkább megélhetési gondokat az áremelkedés.
Putyin rántotta ki a kést, Trump adhatja meg a kegyelemdöfést a nemzetközi rendnek
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
