Továbbra is inkább pesszimista a hazai lakosság jövőképe, ha anyagi helyzetéről van szó – derül ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából.

• A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít arra, hogy 2025-ben rosszabb anyagi körülmények közé kerül 2024-hez képest, míg 20 százalékuk szerint kicsit jobb, 10 százalékuk sokkal jobb anyagi helyzettel számol.

Tágabb kontextus: az eredmény összhangban áll más kutatások eredményeivel. A Policy Solutions Závecz Research közvélemény-kutatása alapján készült, november végén publikált elemzése szerint például a megkérdezettek alig 6 százalék gondolta úgy, hogy idén javulni fog anyagi helyzete, 36 százalék inkább annak romlását várta.

• A GKI fogyasztói bizalmi indexe szeptember és november között négy százalékponttal csökkent, és 12 havi mélypontra jutott. Decemberben 2 ponttal emelkedett, de még így is rosszabb hangulatról árulkodott, mint az év elején.

Alulnézet: nagyon egyenlőtlenül érintette a magas infláció 2022 és 2023 során a lakosság jövedelmeit, ezért sokan érezhették az elmúlt időszakban, hogy nem, vagy csak keveset nő a fizetésük vásárlóereje.

• 2021 első és 2024 második negyedévei között a felső jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme 21,4 százalékkal, az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak áremelkedéssel korrigált jövedelme viszont csak 11,4 százalékkal emelkedett – derült ki a jegybank tavaly szeptemberi Inflációs jelentéséből.

Felülnézet: a Eurofound nevű kutatóintézet 2020 áprilisa óta monitorozza az európai országokban az életkörülmények változását, alkalmanként 250 ezer embert megkérdezve. 

• A 2024 elejére vonatkozó, nemrég publikált felmérésből az derül ki, hogy az EU-ban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azoknak az alacsony jövedelmű háztartásoknak az aránya, amelyek megélhetési problémákról számoltak be. Ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy még 2025 elején is ennyire sokan látják borúsan a jövőt pénzügyi szempontból.

Tágabb kontextus: nem Magyarországon volt ugyanakkor a legmagasabb a megélhetési problémákról beszámolók aránya. 2024-ben ilyen szempontból négy EU-tagállamban, Görögországban, Horvátországban, Lettországban és Észtországban is rosszabb volt a helyzet.

• Magyarországon 2015 után uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben csökkent a szegénység, ugyanakkor 2022-ben – amire a legfrissebb összehasonlítható adat vonatkozik – a fenti módszertannál precízebb, súlyos anyagi nélkülözési ráta szerinti szegénység szintén a negyedik legnagyobb volt az EU-ban az Eurostat adatai szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jól keresők már megtakarítanak, a rosszul keresők még alig tértek magukhoz az inflációs sokkbólA magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet EU infláció megélhetés szegénység Olvasson tovább a kategóriában