Novemberben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megkötötte a bérmegállapodást a következő 3 évre, így a minimálbérek az elkövetkező időszakra “kőbe vannak vésve”. A véső azonban nem biztos, hogy annyira mélyre ütött, mint gondoljuk.
A kormány ígérete szerint a bérmegállapodás a következő évekre dinamikus minimálbér emelkedést határoz meg. 2025-re 290 800 forintra, 2026-ra 328 600 forintra, 2027-re pedig 374 600 forintra nőnének a minimálbérek, ami valóban lendületes, 9, 13 és 14%-os emelkedést jelent.
A növekedési görbét éppen nem töri meg, hiszen a megelőző 3 évben 19, 16 és 15%-kal emelkedett a minimálbér, de ott komoly inflációs hatást kellett kiigazítani.
A cél tehát az, hogy a magyarországi minimálbérek évről évre közelítsenek az Európai Uniós átlaghoz.
Hol van akkor a bökkenő?
Bár a bérmegállapodás értelmében a minimálbérek középtávon fixek, mégsem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy valóban azt a fizetést viheti haza a minimálbérrel foglalkoztatott munkavállaló, amit előre meghatároztak. A minimálbérek ugyanis függnek bizonyos makrogazdasági mutatóktól.
A minimálbérek megállapításakor a VKF az alábbi mutatókat vette figyelembe:
A tárgyév I-III. negyedévében megnézik majd az egyes mutatók tervtől való eltéréseit, és ha ezek számtani átlaga meghaladja az 1 százalékpontot, akkor a VKF újratárgyalja a minimálbér emelésének mértékét.
A minimálbér tehát fix, de annyira azért mégsem. Ez egy stabil, jól kiszámítható gazdaságban nem lenne probléma, de most nem ilyen időket élünk.
A minimálbért keresők persze örülhetnek a növekedésnek, és annak, hogy ezt 3 évre előre látják, de azért nem árt az óvatosság, nem érdemes azonnal a bankokhoz futni kölcsönért.
A Moody’s Ratings épp pénteken rontotta negatívra a magyar adósbesorolás kilátásait. A besorolásunk Baa2 szinten maradt, tehát továbbra is szilárd a gazdaság, a Moody’s azonban a tartósan elmaradó, illetve részben elvesző uniós támogatások miatt a GDP trendszerű növekedésének csökkenését, illetve a költségvetési és adósságmutatók gyengülését prognosztizálja.
Az sem mellékes, hogy a 2026-os választások miatt a hitelminősítő jelentős kormányzati kiadásra számít, ami tovább ronthatja a költségvetés egyébként is negatív tendenciáit. A Moody’s az Európai Unió átlagát jelentősen meghaladó inflációs nyomással számol.
Közben a piac is látja és beárazza az infláció emelkedéséhez vezető folyamatokat; az euró december elején 414 forint fölé emelkedett.
Épp azokat a mutatókat látja tehát bizonytalannak, amelyre a kormány a stabil és erőteljes minimálbér-emelkedést alapozza.
A minimálbér alakulása nem csak azoknak fontos, akik bérpapírján ez az összeg szerepel
– hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ettől függ bizonyos támogatások és ellátások mértéke is, például a gyermekgondozási ellátások, mint a GYED és GYOD, az álláskeresési járadék, a táppénz maximuma, a fogyatékkal élők adókedvezménye, vagy épp az egészségpénztárban elérhető bizonyos szolgáltatások keretösszege.
A minimálbér alakulása fontos a személyi kölcsönök és jelzáloghitelek hozzáférhetősége szempontjából is – teszi hozzá a szakértő. A bankok általában a minimálbért határozzák meg legkisebb elvárt jövedelemnek a hiteligénylésnél, így sokak számára egyáltalán nem mindegy, hogy igényelhetnek hitelt, illetve, hogy mennyit. Ez olyan támogatott hitelekre is érvényes, mint a munkáshitel vagy a CSOK Plusz.
Ha a kamatok számottevően nem növekednek, akkor minimálbérrel is magasabb hitelösszegek lehetnek elérhetők. A hiteligénylés feltételeit érdemes független hitelkalkulátorban ellenőrizni. A BiztosDöntés.hu honlapján CSOK Plusz és már munkáshitel kalkulátor is található.
A kormány prognózisa szerint a minimálbér lényeges emelkedése magával hozza majd az emelkedést a többi bérkategóriában is, így magasabb fizetésre számíthatnak az átlagbért keresők is.
Ennek azonban ellene hathat, hogy a minimálbért adó munkáltatók SZOCHO kedvezményt kapnak, azt csúsztatva fizethethetik. 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös és 2027-ben a 2026-os minimálbér mérték után kell megfizetniük a hozzájárulást. Az a kedvezmény adott esetben arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy inkább a minimálbért fizessék a dolgozóiknak, mint valamivel magasabb összeget. Továbbá csökkenti a béremelés hatását a gyenge forint árfolyam, amely megjelenik az országba importált termékek árában.
A minimálbérre vonatkozó megállapodás tehát nem okozhat felhőtlen örömet. Hiába szól 3 évre, a jövő bizonytalan, ez pedig a terveket is módosíthatja.
A cikk megjelenését a BiztosDöntés.hu támogatta.
Fizetett hirdetés
Fontos