(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A tengeri kereskedelem a legtöbb áru szempontjából az egyik legolcsóbb és leggyorsabb szállítási mód, bizonyos földrészek között gyakorlatilag az egyetlen lehetséges szállítási mód racionális keretek között. A tengeri kereskedelem legsérülékenyebb pontját pedig a tengerszorosok jelentik, ezek ellenőrzése és biztonsága kulcsfontosságú.
A 20. és 21. század legfontosabb árui a kőolaj, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a finomított olajtermékek. Lezárásukkal szinte teljes földrészeket el lehet vágni a nélkülözhetetlen nyersanyagoktól, így érthető, hogy ezek a szorosok ennyire reflektorfényben vannak.
Cikksorozatunk első részében részletesen bemutattuk a Malaka-szorost, második írásunkban a Hormuzi-szoros jelentőségét jártuk körül, a harmadik részben pedig a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb szerepét tekintettük át. Mai cikkünk a két török szorosról, a Boszporuszról és a Dardanellákról, valamint a dán szorosokról szól.
Évszázadok óta fontos
A Boszporusz és a Dardanellák már az ókorban is fontos szerepet játszott, kritikus kereskedelmi útvonalat jelentett a görög anyaország és a Fekete-tenger menti görög telepesek között, a szorosok jelentősége pedig csak tovább nőtt az Oszmán Birodalom idején. Jelenleg kulcsfontosságú a szoros, hogy a kaukázusi és a Kaszpi-tengeri régióból a kitermelt olaj ki tudjon jutni a világtengerekre.
A dán szorosok is jelentős szerepre tekintenek vissza, 1429-1857 között minden áthaladó hajónak díjat kellett fizetnie a Dán Királyságnak, ami a 16. és 17. században a királyság bevételeinek a kétharmadát adta. A napóleoni háborúkban és az I. és II. világháborúban is meghatározóak voltak, ma pedig különösen fontosak Oroszországnak, Lengyelországnak, a Baltikumnak és részben Németországnak is.
A dán szorosok
A dán szorosok sorozata, amely összeköti a Balti-tengert az Északi-tengerrel, stratégiai jelentőségű útvonal a globális olaj- és földgázszállításban. Ezek a csatornák történelmileg Oroszország tengeri olajexportjának kulcsfontosságú útvonalát jelentették Európa felé. Azonban a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború és az ezt követően hozott Oroszországgal szembeni nyugati szankciók jelentősen megváltoztatták a kereskedelmi kapcsolatokat.
Olajszállítási csomópontok a dán szorosoknál. Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde Elemzés
2023-ban a dán szorosokon keresztül becslések szerint napi 4,9 millió hordó kőolaj és finomított olajtermék haladt át, ami csaknem 60 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. Ez az emelkedés főként annak köszönhető, hogy Oroszország Európából átirányította az olaj exportját Ázsia, Törökország, a Közel-Kelet és Afrika irányába, miközben India lett az egyik legnagyobb felvásárlója.
India gyorsan növelte Oroszországból származó olajimportját 2023-ban, kihasználva az orosz kőolaj alacsonyabb árát a közel-keleti és más termelőkhöz képest. Oroszország továbbra is a legnagyobb olajexportőr maradt a dán szorosokon keresztül, bár az európai országok nagy része már nem célállomás. Az orosz export helyére egyre több olaj érkezett Norvégiából, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Egyiptomból a dán szorosok keleti oldalán található országok, például Lengyelország és Finnország irányába.
Az LNG szállítása a dán szorosokon keresztül szintén megugrott a háború kitörését követően: a 2022-es napi 0,5 milliárd köbláb mennyiség 2023-ra 1,3 milliárd köblábra nőtt. LNG infrastruktúrájának gyors fejlődése lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy a legnagyobb LNG-szállítóvá váljon a dán szoros keleti oldalán fekvő országok számára, amelyek korábban vezetéken keresztül kaptak földgázt Oroszországból. Eközben Oroszország új LNG-terminált (Portovaja) nyitott a Balti-tengeren 2022 közepén, amely 2023-ban növelte az orosz LNG-szállítmányokat a dán szorosokon keresztül.
Alternatívaként a németországi Kieli-csatorna is fontos szerepet játszik az olajszállításban, bár csak kisebb tankerek használhatják, és főként finomított olajtermékeket szállítanak rajta. Az orosz olajtermékek forgalma a Kieli-csatornán jelentősen visszaesett 2022 után, miközben a holland, belga és dán export nőtt ezen az útvonalon.
A dán szorosok történelmileg is jelentős szerepet játszottak Európa korábbi konfliktusaiban. A Balti-tenger megközelíthetősége mindig is stratégiai jelentőséggel bírt, különösen Németország és Oroszország számára. A szorosok feletti ellenőrzés az elmúlt évszázadok során katonai és gazdasági célokat szolgált, és ma is fontos szerepet játszik a regionális stabilitás megőrzésében. A jelenlegi geopolitikai feszültségek kiemelik a dán szorosok jelentőségét Európa energiabiztonsága szempontjából. Németország és Lengyelország számára ez az útvonal kulcsfontosságú, mivel alternatív forrásokból érkező olaj- és földgázszállítmányokat biztosít, különösen Norvégiából és az Egyesült Államokból.
Lengyelország számára az energiabiztonság még inkább kiemelt figyelmet kapott, miután a szankciók és az orosz invázió nyomán az Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése, megszüntetése elsődleges céllá vált. Az LNG- és olajszállítások akadályozása a dán szorosokban komoly ellátási problémákat okozhat, ami veszélyezteti Európa energiabiztonságát.
Török szorosok
A Boszporusz és a Dardanellák Európát és Ázsiát választja el egymástól, és a Fekete-tengert köti össze a Márvány-tengerrel, valamint a Márvány-tengeren keresztül a Földközi-tengerrel. A Boszporusz mindössze 17 tengeri mérföld hosszú, míg a Dardanelláknál ez 37 tengeri mérföld. Ezek a világ egyik legszűkebb és legnehezebben hajózható vízi útvonalai, különösen a Boszporusz, amely alig fél tengeri mérföld széles a legkeskenyebb pontján. Összekapcsolják a Fekete-tengert a globális tengeri kereskedelemmel, így kulcsszerepet játszanak az orosz és a kaszpi-tengeri régióban kitermelt olaj Nyugat-Európába és Ázsiába való szállításában.
Olajszállítási csomópontok a török szorosoknál. Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde Elemzés
2023-ban becslések szerint napi 3,4 millió hordónyi kőolaj és kőolajtermék haladt át a török szorosokon, amelynek valamivel több mint fele nyersolaj volt, míg a többi finomított olajtermékekből állt. A fekete-tengeri kikötők jelentik az orosz és eurázsiai országok, mint például Azerbajdzsán és Kazahsztán fő olajexport-útvonalát. Az orosz olajexport jelentős része a Fekete-tengeren keresztül érkezik a világpiacokra, különösen az olyan országokba, mint Törökország, Kína és India, amelyek az orosz olajra vonatkozó nyugati szankciók nyomán megnövelték importjukat.
Oroszország és a környező országok számára a török szorosok létfontosságúak, mivel ezen az útvonalon keresztül tudják exportálni az olajukat. Az azerbajdzsáni olajexport csökkent az invázió után, ezzel szemben Oroszország a szankciók miatt átirányította olajexportját Európán kívüli piacokra, növelve a Fekete-tengeren keresztül haladó olajszállítások volumenét.
A szorosokban zajló olajforgalom fontos alternatívája a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték (amiben egyébként a Mol 8,9 százalékos tulajdonjoggal rendelkezik), amely Azerbajdzsánt köti össze a dél-törökországi Ceyhan kikötőjével. Az Irakból Törökországba vezető olajvezeték, amely az iraki Kurdisztánból indul, szintén fontos alternatíva lenne, ám ez 2023 márciusa óta nem működik.
A török szorosok nemcsak az oroszok és a közép-ázsiai országok számára fontosak, hanem Európa energiabiztonsága szempontjából is. Az EU nagymértékben függ a Fekete-tengeren keresztül érkező olajszállítmányoktól, különösen olyan időszakokban, amikor a földgázellátás is bizonytalan. A szorosokon keresztül haladó szállítmányok akadályozása komoly energiaválságot idézhet elő Európában.
Geopolitikai szempontból a török szorosok jelentősége kiemelkedő. Oroszország számára ezek a szorosok a Földközi-tengerhez való hozzáférést biztosítják, amely alapvető fontosságú az orosz befolyás megőrzése érdekében a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. És a szorosok a NATO számára is stratégiai fontosságúak, különösen a Fekete-tengerre vezető bejáratuk miatt, a régióban folytatott katonai műveletek és kereskedelmi forgalom ellenőrzése alapvető cél.
Törökország a montreux-i egyezmény értelmében különleges jogokat élvez a szorosok felett. Az 1936-os egyezmény lehetővé teszi Törökország számára, hogy háborús időben lezárja a szorosokat a hadihajók előtt, ami hatalmas geopolitikai fegyver Ankara számára. 2022-ben élt is ezzel a jogával, amikor az orosz-ukrán háború kitörése után megtiltotta minden nem fekete-tengeri bázisra visszatérő hadihajónak a szorosokon való áthaladást. Törökország tehát a szorosok feletti ellenőrzéssel komoly nyomást gyakorolhat mind Oroszországra, mind a NATO-ra (amelynek persze egyben tagja is). Egyes konfliktusok tovább eszkalálódása esetén ez kihathat az olajkereskedelemre is.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
