(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A világ energiaszállításában és kereskedelmében a tengeri szűkületek, szorosok kiemelt szerepet játszanak. A tengeri útvonalak mentén található szűk csatornák kritikus fontosságúak a globális energiaellátás biztonsága szempontjából, mivel nagy mennyiségű kőolaj, cseppfolyósított földgáz (LNG) és egyéb energiaforrás (kondenzátum, finomított kőolajszármazékok) halad át rajtuk nap mint nap. Számos ilyen szűkület annyira szűk, hogy korlátozásokat kell alkalmazni a rajtuk áthaladó hajók méretére.

Az energiaszállítás útvonalainak zavartalan működése elengedhetetlen a nemzetközi piacok stabilitásához. Ha egy szűkületben akár csak átmenetileg is fennakadás történik – gondoljunk csak az Evergreen hajó esetére a Szuezi-csatornán – az komoly ellátási késedelmeket, valamint magasabb szállítási költségeket eredményezhet. Ez pedig végül az energia világpiaci árának emelkedéséhez vezethet, továbbá egyes országok ellátási biztonságának csökkenéséhez. Bár egyes szűkületek megkerülhetők más útvonalakon, ezek gyakran több ezer kilométeres kerülőutat jelentenek, amely jelentősen növeli a szállítási időt és költségeket. Néhány esetben azonban nincs is reális alternatíva.

Most kezdődő cikksorozatunkban a világ kulcsfontosságú tengerszorosait mutatjuk be részletesen. Lesz szó a Malaka- és Hormuzi-szorosról, amelyeken a világ tengeri olajszállítmányainak 20-25 százaléka halad át. De szó esik majd a kritikus szűkületnek számító Bab el-Mandeb tengerszorosról, a Szuezi-csatornáról, a dán és a török szorosokról, valamint a Panama-csatornáról. A Jóreménység foka ugyan nem szűkület, mégis fontos kereskedelmi útvonal, amely alternatívát kínálhat egyes szűkületek megkerülésére.

A legjelentősebb tengeri nyersolaj- és olajtermék-szállítási útvonalak és szorosok (millió hordó/nap)

2023-ban a világ napi kőolaj- és kondenzátumtermelése körülbelül 101,9 millió hordó volt, amelynek mintegy 76 százalékát szállították tengeri úton. Az olajtankerek a világ hajóflottájának körülbelül 29 százalékát tették ki súlyuk alapján számolva.

A tengerszorosok nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is kulcsfontosságúak. A nagyhatalmak gyakran próbálnak befolyást szerezni ezek fölött, hiszen a szűkületek feletti ellenőrzés stratégiai előnyt biztosíthat más nemzetekkel szemben. Alfred Mahan amerikai haditengerésztiszt híres tengeri hatalmi elmélete is ezt hangsúlyozta: aki a tengeri útvonalak fölött rendelkezik, az jelentős hatalmat gyakorol a globális gazdaság és a nemzetközi politika fölött is. A mű az 1890-es kiadását követően nagy hatással volt Theodor Roosevelt amerikai elnökre, II. Vilmos német császárra, a birodalmi Japánra és Viktória angol királynőre is, valamint a mai Kína is komolyan veszi az 1990-es évekbeli Tajvani-szoroshoz kapcsolódó válság óta. Emiatt az olajárat és olajkereskedelmet nem lehet a geopolitikai tényezők figyelmen kívül hagyásával elemezni (lásd például, hogy mennyien találgatják az Izrael és Irán közötti konfliktus esetleges hatását az olajárra).

Ötrészes cikksorozatunk első írásában a Malaka-szorost mutatjuk be közelebbről, amely az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt összekötve a Közel-Kelet olaj- és földgáztermelőinek legrövidebb tengeri útvonala a kelet- és délkelet-ázsiai piacokhoz.

A Malaka-szoros Ázsia legfontosabb tengeri szűkülete, amelyen keresztül 2023-ban becslések szerint napi 23,7 millió hordónyi kőolaj és finomított kőolajszármazék haladt át, ezzel a világ legnagyobb kőolajforgalmú tengeri szűkületének számít. Az itt áthaladó olajmennyiség 70 százalékát nyersolaj teszi ki, a fennmaradó részt pedig kőolajtermékek.

A Malaka-szoroson kívül van még két kisebb szűkület, a Szunda-szoros és a Lombok-szoros, amelyek szintén fontos szerepet játszanak az Indiai-óceán a Csendes-óceán közötti kereskedelemben, ám ezek forgalma jóval alacsonyabb a Malaka-szorosénál.

A Malaka-, a Szunda- és a Lombok-szoros

A szoros legnagyobb olajimportőrei Kína, Japán és Dél-Korea. 2023-ban az itt szállított nyersolaj közel fele Kínába ment, az ország így a legmeghatározóbb importőrnek számít. Ezen kívül Délkelet-Ázsia gyorsan növekvő gazdaságai szintén nagymértékben függenek ettől a tengeri útvonaltól. A legnagyobb exportőrök a Perzsa-öböl OPEC-tagállamai, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak.

2023-ban ezekhez az országokhoz tartozott a Malaka-szoroson keresztül szállított olaj mennyiségének közel 60 százaléka. Habár az OPEC-tagországok az elmúlt években csökkentették termelésüket a kartell döntéseinek megfelelően, az ezen az útvonalon keresztüli exportjukat nem korlátozták, mivel kulcsfontosságú partnereknek tekintik az ázsiai országokat. Inkább az Európa felé irányuló exportjukat csökkentették, ahova egyre több amerikai olaj érkezik.

Az orosz szankciók is jelentős hatást gyakoroltak a Malaka-szorosra. Az orosz olajexport jelentős része, amely korábban a Balti- és a Fekete-tengeren keresztül haladt Európába, 2022-től a Szuezi-csatornán és részben a Malaka-szoroson keresztül érkezik Ázsiába, főként Indiába, számottevően növelve ezzel a szoroson áthaladó kőolajmennyiséget, valamint a másik irányba, Európa felé haladó finomított kőolajszármazékokét.

A Malaka-szoros nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is központi jelentőségű, különösen Kína számára, az ország olajimportjának 80 százaléka ezen a szoroson át jön. Ez Kína egyik fő nemzetgazdasági kockázata és stratégiai sérülékenysége, amelyet gyakran „Malaka-dilemmának” neveznek.

Mivel Kína nagyban függ a szoroson áthaladó olaj- és földgázszállítmányoktól, így egy esetleges blokád vagy zavar komoly következményekkel járna az energiaellátására nézve. Kína ezért számos alternatív útvonal kiépítésén dolgozik, hogy csökkentse függőségét a szorostól.

Az egyik ilyen kezdeményezés a Burmán (Mianmar) keresztül haladó olaj- és földgázvezeték, amely Kína délnyugati Jünnan tartományába szállítja a nyersolajat. Ez a vezeték 2017-ben kezdte meg működését, és napi 440 ezer hordós kapacitással rendelkezik, 2023-ban napi 219 ezer hordó olaj haladt át rajta. Egy másik alternatív útvonal a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték, amely Oroszországból Kína északkeleti részébe szállít olajat, és 2018-ban duplázták meg kapacitását napi 300 ezerről 600 ezer hordóra.

Emellett Kína jelentős beruházásokat hajtott végre a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában található kőolaj- és földgázmezők termelésének csővezetékes szállítása érdekében. Ennek részeként Kína Pakisztánnal közösen fejleszti a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosót, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a közel-keleti olaj- és földgázszállítmányok a pakisztáni kikötőkön keresztül jussanak el Kínába, elkerülve a Malaka-szorost.

Továbbá Kína jelentős lépéseket tehet olaj- és földgázimportjának növelésére Közép-Ázsiából, ami növelné az ország geopolitikai mozgásterét. Kína már ki is épített több gázvezetéket Türkmenisztánból és Kazahsztánból, amelyek stabil földgázellátást biztosítanak, és ezen kapacitások növelése várható.

Az Övezet és Út kezdeményezés részeként további vezetékek építése is tervben van, amelyek Közép-Ázsiát a közel-keleti energiahordozókkal összekötve növelnék Kína energiafüggetlenségét. Az afganisztáni helyzet stabilizálódása esetén Kína számára (és egyéb ázsiai országok számára, lásd TAPI vezeték) megnyílhat az út új vezetékek építésére is, amelyeken keresztül az ország közvetlenebb hozzáférést nyerhet a közép-ázsiai olaj- és földgázforrásokhoz.

Az Egyesült Államok ugyanakkor igyekszik megakadályozni Kína energiafüggetlenedési törekvéseit a Malaka-szorostól, mert ez az, ami leginkább megakadályozza Kínát abban, hogy Tajvant elfoglalja. Az amerikai stratégia egyik célja, hogy Kínát energiafüggőségben tartsa, különösen a tengeri útvonalakon, ahol az Egyesült Államok hagyományosan erős jelenléttel bír.

A Malaka-szoros tehát a világ legfontosabb szorosa a tengeri szállítás szempontjából, ez biztosítja a kapcsolatot Kelet-Ázsia, valamint a Közel-Kelet, Európa és Afrika (alkalomadtán Amerika) között. Mivel a világ olajtermelésének és LNG-keresletének több mint 20 százaléka itt halad át, valamint az egyéb áruforgalom is igen jelentős, szabad átjárhatósága létfontosságú olyan meghatározó gazdaságok számára, mint Kína, Japán vagy Dél-Korea.

Ez hatalmas gazdasági és geopolitikai kockázat nagyobbrészt az importáló és kisebbrészt az ezen exportól függő országok számára. Másik oldalról viszont geopolitikai fegyver az olyan uralkodó tengeri hatalmak kezében, mint az Egyesült Államok és a súlyából egyre csak vesztő Nagy-Britannia. Ahogy a feszültség élesedik az érintett felek között, úgy kerülhet majd egyre jobban középpontba a Malaka-szoros.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHajók lángolnak, mégis nő a forgalom Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalánIsmét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMessze van még a világ olajfogyasztásának csúcsaAz egy főre jutó fogyasztás alapján a világ olajfüggése közel 45 éve gyakorlatilag állandó, és nem látszik, mitől változna ez meg belátható időn belül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparbanAz év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ cseppfolyósított földgáz egyesült államok energiabiztonság földgáz Kína kőolaj malaka-szoros övezet és út tankerek tengeri szállítmányozás Olvasson tovább a kategóriában