Egyidejű és túlzó áremeléseket tárt fel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kötelező akciózás júliusi kivezetését követően, amivel kapcsolatban kezdeményezte az immáron a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) együttes fellépését. Az NGM közleményében többek között a finomliszt, a tej és a cukor árainak változását kifogásolja.
Igen, de: a kötelező akciózás lényegében a korábban alkalmazott élelmiszerár-stophoz hasonlóan egyfajta hatósági árkorlátozásként működött, az erre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével azonban az árak ismét szabadon meghatározhatók.
- Tisztességtelen forgalmazói magatartás főszabály szerint a beszerzési ár alatti értékesítés, ez alól a kötelező akciózásra vonatkozó rendelet adott felmentést. A kiskereskedők így élhettek az ármarketing eszközével, és keményen egymásra ígérhettek az elmúlt hónapokban, az előírt leértékelést meghaladó mértékű akciókkal.
- Bár nem mondja ki, de az NGM közleményének szövegéből (aggályos magatartás, egyidejű áremelés, versenyjogi vizsgálat szükséges) kartellgyanú olvasható ki, amikor piaci szereplők összehangolják árképzésüket a nagyobb profit érdekében, ami a fogyasztók megkárosítása.
Tágabb kontextus: szabályozás helyett már elvárások megfogalmazásával avatkozik be a kormány az árképzésbe, idén például az üzemanyagárak csökkentésére szólította fel többször Nagy Márton az ágazat szereplőit. Ez a „tervutasításos gazdaság puhább változata” Zsiday Viktor befektetési szakember szerint, ami például Kínában jellemző.
Miért fontos ez? A vállalkozások általában igyekeznek eleget tenni a kormányzati akaratnak, de hosszabb távon komoly gazdaságtorzító hatása lehet az efféle politikának.
- Ellátási nehézségeket és inflációs többletet is okoztak az elmúlt évek árszabályozásai. 2022 végén az üzemanyagárstop megszüntetése előtt a nem hatósági áras benzin- és gázolajtípusok több kúton elfogytak, „pánikvásárlás” alakult ki. Az ársapkák ráadásul 3-4 százalékos inflációs többletet okoztak Matolcsy György jegybankelnök szerint.
Mi várható? A GVH megvizsgálja az NGM által jelzett gyakorlatot, miszerint a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre. A kartellvád szerű panasszal szemben áll viszont a kérdés, hogy egy árkorlátozó szabályozás hatályvesztésével nem természetes-e, hogy a boltok a piac által diktált, a szabályozottnál magasabb árakon adják az érintett árukat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZavarja a kormányt a választások óta dráguló üzemanyag, pedig volt már rosszabb is a helyzetA hatósági árak bevezetésekor az átlagjövedelemhez képest jóval drágábbak voltak az üzemanyagok, mint most.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért most alakult ki pánikvásárlás és üzemanyaghiány a benzinkutakon?Az ország számos kútján elfogyott a nem hatósági áras üzemanyag is, a Mol szerint a hétvégi „pánikvásárlás” során az átlagosnál másfélszer több benzint vásároltak a magyar kutakon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMatolcsy egyre kritikusabb lett az utóbbi években, most már két erős ellenfele van a kormánybanA tegnapihoz hasonlóan éles bírálatözönt még nem zúdított a kormányra, de kifogásai jó részéről beszélt vagy írt már a 2019 után egyre kritikusabbá váló jegybankelnök.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet árstop árszabályozás gvh NGM Olvasson tovább a kategóriában