Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint, ugyanis a törvényi vállalás szerint az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, ám tavalyra már 43 százalékos mérséklődést sikerült elérni. 2022 és 2023 között 9,5 százalékos visszaesés történt.
Igen, de: a gazdaság teljesítménye is csökkent tavaly, ráadásul több olyan nagy üzem is bajba került, amelyek működése sokat számít az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerhez köthető kibocsátás szempontjából. (Az itt nyilvántartott szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben.)
- Leállt tavaly a Nitrogénművek, méghozzá épp a 2023 júliusában megjelent, a szén-dioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet okozta többletköltségek miatt. A kvótaadó az építőanyag-gyártóknak is fájt, a Dunaferrnél pedig tavaly leállították a kohókat.
- Az ipari termelés is csökkent tavaly az előző évi szinthez képest, a feldolgozóipar egészében 4,3 százalékkal kevesebb terméket állítottak elő a vállalatok. Ez a visszaesés idén is kitart, jórészt az autópiac problémái miatt.
Előzmények: a kibocsátás alakulásán komoly lenyomatot hagynak a krízisidőszakok, a 2008-as gazdasági visszaesést követően, de már az 1990-es transzformációs válság után is érzékelhető volt, hogy a kezdeti jelentős csökkenés után nem vagy csak nagyon lassan tér vissza az emisszió szintje a recesszió előttire.
Alulnézet: óvatossá vált a lakosság is, ami jól látszik a gáz, a benzin és a gázolaj fogyasztási adatain, de az üzemanyagok mellett általában véve is csak nagyon keveset, a lehetőségeiktől elmaradó szinten fogyasztanak a magyar háztartások. A „tudatos” fogyasztói magatartás szerepét a tavalyi kibocsátáscsökkenésben a minisztériumi közlemény is hangsúlyozta.
- Az energetikai kibocsátás visszaesésében annak is szerepe volt, hogy a naperőművek termelése 47 százalékkal nőtt a minisztérium adatai szerint.
Mi várható? A 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célszám 50 százalékra növelését kezdeményezte Lantos Csaba energiaügyi miniszter, ami már évek óta napirenden van az unióban. A végső cél a dekarbonizáció elérése 2050-ben, aminek első mérföldköve egyelőre az, hogy 2030-ra az ország teljes kibocsátása az 1990-es szint 60 százaléka alá süllyedjen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyiA vártnál jóval rosszabb lett a gazdaság tavaly év végi teljesítménye, ami rontja az idei kilátásokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adóMegnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehéz hinni a fényes jövőben, miközben késve érkezik a fizetés a DunaferrnélNagy tervei vannak a dunaújvárosi üzem brit-indiai tulajdonosának, de a régiós üzemeinek közelmúltbeli történései nem sok bizakodásra adnak okot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy fűtöttünk mínusz 4 fokban, mintha plusz 1 lenneMegugrott ugyan a hazai gázfogyasztás a múlt heti hideg miatt, de sokkal kisebb mértékben, mint amit várhattunk volna a hőmérséklet és az elmúlt évek alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költésekenHa kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet károsanyag-kibocsátás kibocsátás recesszió szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában