200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait
A demográfiai helyzet egyre jelentősebb korlátja lesz itthon a foglalkoztatásbővítésnek, de azért jelentős tartalékok vannak még a magyar munkaerőpiacban.
Mi történt? Megjelent a jegybank friss munkaerőpiaci elemzése, amely szerint az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-74 éves nők körében vannak a magyar munkaerőpiac rejtett tartalékai.
- A foglalkoztatásbővítés kilátásait ugyanakkor nehezíti, hogy 2030-ig 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.
Előzmények: 2010-ben a magyar foglalkoztatási ráta majdnem az összes korcsoportban elmaradt az EU-átlagtól, a fiatalok és idősebbek körében sereghajtó volt az ország.
- 2023-ra minden korosztályban közel került az ország az EU-átlaghoz, sőt, a 30-59 éves korosztályokban az EU élmezőnyében volt a foglalkoztatottság.
Felülnézet: ha minden korcsoportban az EU öt legmagasabb foglalkoztatási rátájával rendelkező országa közé kerülnénk, 510 ezer fővel emelkedhetne a foglalkoztatottak száma.
- A munkaerő-tartalékban és a munkaképes korosztályban viszont várhatóan 2030-ig közel 300 ezer fővel csökken a népesség.
- Így a következő hat évben reálisan mintegy 200-250 ezer fő bevonható a munkaerőpiacra a jegybank szerint.
Alulnézet: a potenciális munkaerő-tartalék legnagyobb része a fiatalok (314 ezer fő), 55 év feletti középfokon végzett férfiak (43 ezer fő) és az 55-74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nők (66 ezer fő) körében összpontosul.
- A nők foglalkoztatottsági rátája a 60-64 éves korcsoportban érdemben elmarad a férfiakétól.
- A munkából és oktatásból is kimaradó fiatalok aránya Magyarországon az Európai Unió átlagát meghaladó mértékű.
- És a részmunkaidős foglalkoztatás növelése is emelhetné a foglalkoztatási rátát.
Mi várható? Habár a foglalkoztatottság még 2023 végén is nőtt, vannak arra utaló jelek, hogy csökken a munkaerőhiány.
- A ledolgozott munkaórák száma csökkent, a munkakereslet megítélése pedig ellentmondásos a statisztikákban.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
