Egy érdekalapú döntés után – ahogy fogalmazott Orbán Viktor – jövő hétfőn ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, amit 2022 júliusa óta különböző indokok miatt halogat a kormány és a Fidesz-KDNP.
Háttér: Svédország (és Finnország) eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, ám a belépéstől vonakodtak, úgy vélték ugyanis, hogy a szövetséghez való csatlakozás felesleges provokációt jelentene Oroszország felé. Ezért sokáig semlegességi, majd elzárkózási politikát folytattak, hogy elkerüljék a feszültséget a térségben meghatározó nagyhatalommal.
- Svédország sokáig közvetítői szerepkörre törekedett, a második világháború utáni külpolitikája a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított, majd a hidegháború befejezése után a hadsereg leépítésével erősítette a korábbi álláspontját, a NATO-tagsággal szemben tehát alapvetően ideológiai jellegű érvek szóltak.
Miért fontos ez? Az ukrajnai háború kitörésével megváltozott a skandináv országokban a NATO-tagságot illető közvélekedés, ám a csatlakozásukkal inkább a katonai szervezet nyerhet – persze a szövetséghez tartozó atomhatalmak által nyújtott biztonsági garanciák is lényegesek az új tagok számára.
- Svédország fegyveres ereje és elhelyezkedése jelentős erősítést jelent a NATO-nak, főleg a balti NATO-tagállamok szempontjából. Politikailag is jól jön a szövetség számára a bővülés, a közelmúltban ugyanis egyre több kétség övezte a jelentőségét, Emmanual Macron többször is „agyhalottnak” nevezte.
Alulnézet: Magyarország még a szavazás előtt egy sor üzleti szerződést is kötött a svédekkel.
- A jelenlegi 14 mellé távobbi 4 Gripent vásárol a magyar honvédség a svéd SAAB-tól
- Egy mesterséges intellgiencia fókuszú kutatási központot is létrehoznak a SAAB-bal
- A védelmi eszközöknél a logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződést meghosszabbítják, és kiterjesztik a katonai kiképzések területére is.
Felülnézet: Arról megoszlik a két irszág vélekedése, hogy mekkora bizniszt kötötek most. A magyar fél kommunikációja az elmúlt évek legjelentősebb honvédelmi bejelentését rebesgette a megállapodással kapcsolatban, míg a svédek inkább bagatellizálták a megegyezést.
Mi várható? Hosszabb távon az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai fontossága indokolhatja a NATO érdekeltségét a skandináv országok csatlakozásában. Svédország belépésével ugyanis térségben szuverén nyolc ország közül hét a NATO kötelékeibe tartozik majd, az egyetlen kivétel Oroszország marad, igaz, a Jeges-tenger partvidéke döntően orosz fennhatóság alatt áll.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
