Egy érdekalapú döntés után – ahogy fogalmazott Orbán Viktor – jövő hétfőn ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, amit 2022 júliusa óta különböző indokok miatt halogat a kormány és a Fidesz-KDNP.
Háttér: Svédország (és Finnország) eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, ám a belépéstől vonakodtak, úgy vélték ugyanis, hogy a szövetséghez való csatlakozás felesleges provokációt jelentene Oroszország felé. Ezért sokáig semlegességi, majd elzárkózási politikát folytattak, hogy elkerüljék a feszültséget a térségben meghatározó nagyhatalommal.
- Svédország sokáig közvetítői szerepkörre törekedett, a második világháború utáni külpolitikája a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított, majd a hidegháború befejezése után a hadsereg leépítésével erősítette a korábbi álláspontját, a NATO-tagsággal szemben tehát alapvetően ideológiai jellegű érvek szóltak.
Miért fontos ez? Az ukrajnai háború kitörésével megváltozott a skandináv országokban a NATO-tagságot illető közvélekedés, ám a csatlakozásukkal inkább a katonai szervezet nyerhet – persze a szövetséghez tartozó atomhatalmak által nyújtott biztonsági garanciák is lényegesek az új tagok számára.
- Svédország fegyveres ereje és elhelyezkedése jelentős erősítést jelent a NATO-nak, főleg a balti NATO-tagállamok szempontjából. Politikailag is jól jön a szövetség számára a bővülés, a közelmúltban ugyanis egyre több kétség övezte a jelentőségét, Emmanual Macron többször is „agyhalottnak” nevezte.
Alulnézet: Magyarország még a szavazás előtt egy sor üzleti szerződést is kötött a svédekkel.
- A jelenlegi 14 mellé távobbi 4 Gripent vásárol a magyar honvédség a svéd SAAB-tól
- Egy mesterséges intellgiencia fókuszú kutatási központot is létrehoznak a SAAB-bal
- A védelmi eszközöknél a logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződést meghosszabbítják, és kiterjesztik a katonai kiképzések területére is.
Felülnézet: Arról megoszlik a két irszág vélekedése, hogy mekkora bizniszt kötötek most. A magyar fél kommunikációja az elmúlt évek legjelentősebb honvédelmi bejelentését rebesgette a megállapodással kapcsolatban, míg a svédek inkább bagatellizálták a megegyezést.
Mi várható? Hosszabb távon az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai fontossága indokolhatja a NATO érdekeltségét a skandináv országok csatlakozásában. Svédország belépésével ugyanis térségben szuverén nyolc ország közül hét a NATO kötelékeibe tartozik majd, az egyetlen kivétel Oroszország marad, igaz, a Jeges-tenger partvidéke döntően orosz fennhatóság alatt áll.
Világ
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját
Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.
