Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve
Rekordot jelentene Európában, ha 85 százazalékra emelkedne a kormányzati terveknek megfelelően a hazai foglalkoztatottsági ráta, de nagyon nehéz fába vágja a kormány a fejszéjét az ezt célzó tervével.
Mi történt? Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, a cél pedig az, hogy 85 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatottsági ráta – többek között ezekről is beszélt szombati évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.
Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség.
A potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden.
Számokban: Czomba becslése alapján a legnagyobb csoport száma 150 ezer főre tehető, ők olyan álláskeresők, akiknek többsége nincs munkára képes állapotban.
Emellett kb. 40 ezer álláskereső rövid időn belül el tudna helyezkedni kis segítséggel.
50 ezer főt tesz ki a munkaerőpiaci tartalékon belül azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak.
Az inaktívakon belül 60 ezer főt pedig élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza abban, hogy dolgozzon, de komplex támogatás segítségével ők is aktivizálhatóak.
Tágabb kontextus: Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült elérnie 2023-ban.
Felülnézet: nehéz feladat lesz a munkaerőtartalék aktivizálása.
A tavalyi harmadik negyedévben 294 ezer főt kitevő potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban él.
Közel 60 százalékuknak nincs érettségije a KSH adatai szerint, egyharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik.
Aktivizálódásukat pedig olyan problémák is nehezítik, mint a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció, a munkahely közelében lévő megfizethető lakhatás vagy a tömegközlekedési lehetőségek hiánya.
Mi várható? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint a kormány márciusban 70, áprilisban pedig 200 milliárd forintos kerettel indít munkaerőpiaci programot a GINOP Plusz programon keresztül.
Májusban pedig közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatására és a munkakörülmények javítására.
2030-ig a tervek szerint több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti majd a hazai foglalkoztatás növelését és a munkaerő-tartalékok mozgósítását
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
Elrendelte a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.