Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve
Rekordot jelentene Európában, ha 85 százazalékra emelkedne a kormányzati terveknek megfelelően a hazai foglalkoztatottsági ráta, de nagyon nehéz fába vágja a kormány a fejszéjét az ezt célzó tervével.
Mi történt? Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, a cél pedig az, hogy 85 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatottsági ráta – többek között ezekről is beszélt szombati évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.
- Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség.
- A potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden.
Számokban: Czomba becslése alapján a legnagyobb csoport száma 150 ezer főre tehető, ők olyan álláskeresők, akiknek többsége nincs munkára képes állapotban.
- Emellett kb. 40 ezer álláskereső rövid időn belül el tudna helyezkedni kis segítséggel.
- 50 ezer főt tesz ki a munkaerőpiaci tartalékon belül azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak.
- Az inaktívakon belül 60 ezer főt pedig élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza abban, hogy dolgozzon, de komplex támogatás segítségével ők is aktivizálhatóak.
Tágabb kontextus: Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült elérnie 2023-ban.
Felülnézet: nehéz feladat lesz a munkaerőtartalék aktivizálása.
- A tavalyi harmadik negyedévben 294 ezer főt kitevő potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban él.
- Közel 60 százalékuknak nincs érettségije a KSH adatai szerint, egyharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik.
- Aktivizálódásukat pedig olyan problémák is nehezítik, mint a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció, a munkahely közelében lévő megfizethető lakhatás vagy a tömegközlekedési lehetőségek hiánya.
Mi várható? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint a kormány márciusban 70, áprilisban pedig 200 milliárd forintos kerettel indít munkaerőpiaci programot a GINOP Plusz programon keresztül.
- Májusban pedig közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatására és a munkakörülmények javítására.
- 2030-ig a tervek szerint több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti majd a hazai foglalkoztatás növelését és a munkaerő-tartalékok mozgósítását
Közélet
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
