Nem drasztikusan, de megállíthatatlanul csökken a gyógyszertárak száma, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. 

Több mint 700 ezer ember él olyan településen, ahol már nincs gyógyszertár a Hálózatos Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) szerint. A patikák számának csökkenése folyamatos, évente nagyjából (az új patikák számával konszolidálva) 1 százalék körüli.  A gyógyszertárak életében a 2021-es év fordulópontot jelentett, attól kezdve ugyanis az infláció sokkal magasabb volt, mint a forgalomnövekedés. Ez megjelent a gyógyszertárak árrésében is: utoljára 2020-ban volt 10 százalék feletti, 2023-ban pedig negatív rekord állt fel, az elmúlt évtizedben soha nem volt akkora esés az árréstömegben, mint a 2022-es évhez képest.

A szövetség kétszámjegyű inflációval számol idénre, egyrészt az MNB által prognosztizált 4-5 százalékos általános inflációval, illetve a patikák számára fontos szolgáltatások – például informatikai támogatás – drágulásának kombinációjával.    

Az államnak is meg kellett kapaszkodnia: a költségvetésben 2023-ra előirányzott 473 milliárd forintnyi gyógyszertámogatás nem volt elég, közel 30 milliárd forinttal többet kellett  kifizetni a gyógyszertáraknak.

Idénre 500 milliárd van előirányozva, de mivel ez már a tavalyi évben is kevésnek bizonyult, kicsi az esély arra, hogy elég lesz. 

Egy napi 9 órában, szombatonként 5 órában (heti 50 óra) nyitva lévő patikának egy gyógyszerészt és egy szakasszisztenst kell folyamatosan biztosítani a nyitvatartási idő alatt. Ha egy nagyobb gyógyszertárról van szó, például egy bevásárlóköpontban, ahol hosszabb nyitvatartási idővel várják a betegeket (pl. heti 84 óra), akkor a személyi követelmények ennek megfelelően nagyságrendekkel nagyobbak, 4 gyógyszerész és 4 asszisztens folyamatos jelenléte szükséges a nyitva tartáshoz. 

Ehhez adalék a gyógyszertári ügyelet kérdése is, mely szintén egyre égetőbbé válik. Az ügyelet fenntartása ugyanis egyre többe kerül, miközben a kihasználtsága minimális. “Az ügyelet költséges, heti több mint 100 óra folyamatos gyógyszerészi jelenlétet kíván, kevés olyan gyógyszertár van, aminek a forgalma ezt kitermeli” – mondta emelte ki Zlinszky János, a szervezet elnöke.

A szakmai szervezet több ponton is változást vár az idei évtől. Ennek egyik része a gyógyászati segédeszközök helyzetének rendezése, ugyanis vannak olyan termékek – például a felnőtt pelenkák – melynek értékesítése veszteséges a patikáknak, viszont ennek ellenére nem veszik le a termékeket a polcról, mert az igény irántuk magas. Egy tavaly év végi törvénymódosítás értelmében a belügyminiszter hatáskörébe kerül, hogy mekkora árréssel lehet értékesíteni ezeket a termékeket. 

Szintén fontos fejlemény lesz az étrendkiegészítők átsorolása patikai értékesítés alá, bár ezzel kapcsolatban még több a kérdőjel, mint a válasz. Azt egyébként jónak tartják, hogy több étrendkiegészítőben az abban lévő hatóanyag kölcsönhatásba léphet már szedett gyógyszerekkel, ugyanakkor az étrendkiegészítők nem minősülnek gyógyhatású készítménynek, az pedig, hogy milyen összetételtől kezdve számít valami annak, nincs egységesen eldöntve, így itt a jogalkotóra vár mindenki, hogy eldöntse, mi alapján kerülhet valami a patikába. 

Az online gyógyszerforgalmazást még 2022 elején véreztette ki a kormányzat, és azóta sem nyúltak a kérdéshez, azonban a HGYSZ szerint ez hiba, mert az ilyen technológiai fejlesztések egy ponton megkerülhetetlenek lesznek, és ha most nem kezdik el ezt a szegmenst fejleszteni, később nehéz lesz bepótolni a lemaradást. 

A kistelepülések helyzetén a fiókgyógyszertárak működésének megváltozatása segíthet, amennyiben a szakasszisztens is kiszolgálhatja majd a beteget. Az ezt lehetővé tévő jogszabály-tervezetet már elfogadták.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészségügy gyógyszertárak hgysz patikák Olvasson tovább a kategóriában